75919. lajstromszámú szabadalom • Drótnélküli távíró- és távbeszélőleadó-állomás

áramot vezető kör megfelelő frekvenciafokokra hangoltatik. A különböző kapcsolásoknál ezen célból minden áramkörben bangolóeszközök vannak elrendezve. Az (1) gép és a különböző frekvenciafokozó aggregátumok között levő áramkörökben egy-egy, változtatható (22) önindukció és (23) kondenzátor van bekapcsolva. Az antenna megfelelő (24, 25) hangolóeszközökkel bír. Ha a közbenső vezetékek több frekvenciát vezetnek (11., 12. ábrák) (47, 48) hangolóeszközökkel bíró megfelelő párhuzamos utakat rendezünk el, a viszszavezetésre szolgáló (46) vezetékek pedig ugyancsak (49, 50) hangolóeszközökkel bírnak. Kitűnt már most, hogy a gyakorlatban igen időrabló és nagy ügyességet kiván az egyes áramköröknek, ezen eszközökkel, a mindenkor fölszorított frekvenciára való hangolása. Ennek oka először abban van, hogy a rezonáncia-tér igen szűk határok közé van szorítva, másodszor abban, hogy valamennyi áramkör vassal zárt transzformátorok vagy fojtótekercsek segélyével egymással szorosan össze van kapcsolva és így az egyik körtől a másikig terjedő zavaró hatások adódnak ki, melyek annál erősebben lépnek föl, minél távolabbra vagyunk még a rezonanciaállapottól. A hangolás megkönnyítése céljából ezért előnyösen szabályozható (51) ohmikus ellenállásokat (13. ábra) kapcsolunk az egyes áramkörökbe és az> antennába, melyek a hangolás kezdetekor teljesen be vannak kapcsolva és a rezonánciaállapothoz való közeledésnél egymásután kikapcsoltatnak. Ennélfogva, mindaddig, amíg a teljesen bekapcsolt ellenállások az áramkörök csillapítását növelik, aránylag könnyen lehet nyersen hangolni, hogy azután, csökkenő ellenállá-' sokkal az élesebb hangolást egymásután, fokozatosan elérjük. Élesen hangolt köröknek a frekvenciafokozásra való fölhasználása azon hátrányt nyújtja, hogy a fordulatszám változása által előidézett minden frekvenciaváltozás az áramkörök újból való hangolását teszi szükségessé, ami természetesen időbe és fáradságba kerül. A gyakorlatban azonban sokszor a hullámhossz igen gyors változtathatóságát kívánjuk meg, amit, jelen találmányunk szerint, azáltal érünk el, hogy a közbenső áramkörök élesen való hangolásától függetlenítjük magunkat. Ezen célból a közbenső áramkörök csillapítását nagyra szükséges készíteni úgy, hogy azok majdnem aperiódikussá váljanak, A 14. ábrán egy ily kapcsolás van föltüntetve. (A) és (B) a két frekvenciafokozó aggregátum, melyek a (27) közbenső áramkör és az (52) segédmágnesező kör segélyével vannak egymással összekötve. A generátoráramot az (53) transzformátor vezeti az első (A) aggregátumhoz, éppígy: a (2) antenna az (54) transzformátor útján van az utolsó • (B) aggregátummal összekötve. A (26, 27, 28) áramkörök csillapítása úgy van megválasztva, hogy azok majdnem aperiódikusok. Ez a frekvenciatranszformátorokon igen sok tekervény alkalmazásában áll, mely transzformátorok ez esetben közönséges transzformátorok gyanánt feszültségre transzformálnak és az átviendő teljesítményt, magas feszültségek és gyönge áramok alakjában, vezetik. A csillapítás megállapításában közrejátszó „teljesítményi ellenállás" emellett viszonylagosan nagy lesz. Ha ezek után még a kapacitást is igen nagyra választjuk, az egyes rezgési körök önindukciójához viszonyítva, akkor ezen körök igen erős csillapítását fogjuk elérni. Ezen erős csillapítás következtében azon áramok rezgésszámát, amelyeket az áramköröknek át kell vinniök, tág határok között lehet változtatni, anélkül, hogy ezáltal az energiaátvitel lényegesen befolyásoltatnék. A váltakozó áramú ellenállásokon lévő tekercsek önindukciójának csökkentése céljából azokhoz előnyösen kapacitást vagy akár önindukciót is vagy ellen-