75912. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta nagyértékű kolofóniumnak tűlevelű fák nyers gyantájából való előállítására
Megjelent 1920. évi február hó lO-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 75912. szám. IVh/l. OSZTÁLY. Eljárás tiszta, nagyértékű kolofoniumnak tűlevelű fák nyers gyantájából való előállítására. 1 KÖHLER JÁNOS RÓBERT TANÁR STOCKHOLMBAN. A bejelentés napja 1919 január hó 8-ika. Elsőbbsége 1918 jannár hó 15-ike. Közönséges gyantának (kolofoniumnak) előállítására eddig terpentint vagy nyers gyantát friss állapotban használtak nyers anyag gyanánt, amilyen állapotban a tűlevelű fákból nyerték. A gyantának a fákból való lecsapolásakor a fákon régi nyers gyanta lerakodások képződnek, amelyeket eddig nem lehetett racionálisan értékesíteni, mert az eddig használt eljárások szerint való földolgozásnál kisebb értékű vagy majdnem értéktelen kolofoniumot szolgáltatott. Ugyanez áll a fenyőerdőkben gyűjtött, önmagától kifolyt régi gyantára nézve. Már ajánlottak speciális eljárásokat úgy a racionális lecsapolás mellett a fenyőfákon visszamaradó, mint a magától kifolyt és a fenyőkön gyűjtött nyers gyanta földolgozására. Tekintettel arra, hogy az ily gyanták nagymennyiségű kéregrészeket és egyéb tisztátlanságokat tartalmaznak, tiszta kolofonium előállítására rendesen alkohollal vagy alkohol és egyéb oldószerek pl. benzol keverékével való extrakciót alkalmaztak, melyet magasabb hőmérsékletnél hajtottak végre, hogy a gyantát lehetőleg tökéletesen lehessen kioldani. Azonban az ilyként az oldószer elpárologtatása után nyert kolofonium sötét szinű és csekélyebb minőségű, amennyiben alkoholban oldódik ugyan, ellenben terpentinben és lenolajban csak részben oldható, holott a jóminőségű kolofoniumnak terpentinben, lenolajban és alkoholban egyaránt oldhatónak kell lennie. A találmány tárgya lehetővé teszi, hogy régi, önmagától kifolyt vagy a lecsapolás után visszamaradt fenyőgyantából világos kolofoniumot állítsunk elő, mely úgy olajokban, mint alkoholban teljesen oldható. Vizsgálataink szerint a régi fenyőgyanta amorf, főképen oxidált gyantasavakból és kristályos gyantasavakból áll. A gyanta ezen két főalkatrésze, mely a gyanta korától függő változó arányban fordul elő, oldhatóság tekintetében különféle módon viselkedik, amennyiben bizonyos oldószerek feloldják ugyan a kristályos gyantasavakat, ellenben az amorf, oxidált anyagokat nem. így pl. mindkét alkatrész könnyen oldódik alkoholban, míg ellenben az amorf, oxidált alkatrészek olajokban túlnyomó részben oldhatatlanok. A: fenti, ismert alkohollal való extrakciónál tehát a nyers gyanta mindkét alkatrésze kioldódik. Az ilyként nyert kolofonium azonban azért csekélyebb értékű, | mert olajokban oldhatatlan anyagokat is | tartalmaz.