75911. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító kipufogó erőgépekhez

val, a belső (22) fúvóka a (24) csatornával áll kapcsolatban, mely az (1) úszótartály (4) folyós tüzelőanyagához vezet. A (22) fúvóka (25) csavarokkal szabályozható. A működési mód a következő: A megindításnál a (19) fojtó szelep a rajzban feltüntetett helyzetet foglalja el. A (19) fojtószelepben levő keskeny hasíték, illetve (20) kivágás folytán a mótor szívásánál a (4) folyós tüzelőanyag felett vákuumot létesítünk, ami által küllég áramlik a (2) csövön át a (3) szítafenéken ke* resztül és a (4) folyós tüzelőanyagon át az úszótartályban fölfele emelkedik, miközben a levegő gázalakban tüzelőanyagot vesz föl. Miután a levegő (7) mellett nem áramolhat el, útját a (11) szabad téren át kénytelen venni és azután a (14) vagy (15) csatornán át áramlik. Ha a gázkeverék a (14) csatornához áramlik, akkor a (16) hasitékok a (17) kamrával állnak kapcsoatban. Ezen hasitékok közül aszerint, hogy sok vagy kevés, gázzal telített levegőre van szükségünk, valamennyit vagy egy részüket lehet a (19) fojtószeleppel elzárni. Ha a kamrába teljes gázt akarunk bevezetni, az összes (16) hasítékokat zárjuk, a telített levegő ezután a (15) csatornán át a (21) fúvóka külső (23) fúvókájába áramlik és ott folyós tüzelőanyaggal keveredik, mely a (24) csatornán át a belső (22) fúvókába ömlik; a két anyag tensően összekeveredve az elégési kamrába áramlik. A (12) kamrához való belépés (13) csavarokkal ' szabályozható, a folyós tüzelőanyagnak a (22) fúvókába való belépése pedig a (25) szabályozócsavarral. Ha a mótor és vele együtt az elgázosító hajlottabb helyzetet foglal el, akkor a. tüzelőanyag szintén elhagyja a vízszintes helyzetét és a mótor, meg az elgázosító hajlásának foka szerint a födő•szerű (6) süvegbe ömlik. Ha a mótor és flgázosító ,,fejre" van állítva, akkor az összes tüzelőanyag a süvegben van. A (12) csatorna emellett a tüzelőanyagtól mentes marad. A (6) süveg belső (8) élének oly hosszúnak kell lenni, hogy fölötte folyós tüzelőanyag nem folyhat ki, ha a mótor és vele együtt az elgázosító ,,fejre" van állítva, de még sem szabad oly hosszúnak lenni, hogy ezen belső él a mótor vízszintes ágyazásiánál a folyós tüzelőanyagba belemerüljön, mert a szabad légkeringésnek a süvegen belül és fölötte levő, tér között fönn kell maradnia. Az (1) úszótartályon át egy (9) előmelegítőesövet lehet vezetni, amelyen át fáradt gőzt vagy meleg vizet vezetünk, hogy a tüzelőanyagot előmelegítsük, hogy nehezen folyós tüzelőanyagot is maradék nékül lehessen elgázosítani. Az előmelegítő csőre nincs föltétlenül szükség. Az előmelegítő cső elhagyása esetén a süveg úgy készül, hogy a belső nyílás, melyen a rajz szerint az előmelegítő eső megy át, szűkebbre alakíttatik. Az űszótartály és mótor közé még egy keverőkamrát lehet iktatni, amelybe ez esetben a küllevegőt vezetjük és amelytől úgy az elégési tér felé vezető hasitékok, mint a fúvóka tápláltatnak. Az elgázosítóban levő vákuum nőve> lése céljából a födőt az elgázosítón légmentesen csiszoljuk be. A levegőt, amidőn a folyós tüzelőanyagon átáramlik, úgy is vezethetjük, hogy harántfalak által kényszermozgásban vezettetik, hogy a folyós tüzelőanyagon belül lehetőleg nagy utat tegyen meg. Szabadalmi igények. 1. Elgázosító kipuffogó erőgépek számára, jellemezve a (4) tüzelőanyaggal összeköttetésben álló és a küllég felé nyitott (2) vezeték által, amelyen át a gép megindítása alatt levegőt szívatunk a tüzelőanyagon keresztül. 2. Az, 1. igényben védett elgázosító kipuffogó foganatosítási alakja,, jellemezve a külléggel kapcsolatban álló, nyitott (2) vezeték által amelyen át a gép munkaszakasza, alatt levegő szí-