75890. lajstromszámú szabadalom • Eljárás világos szinű és könnyen fehéríthető cellulózának erdei bükkfából való előállítására
Ezekből a megfigyelésekből az erdei bükkfának szulfitlúggal való főzéséhez. a következő föltételek vonhatók'le: 1. a fa igen egyenletes és alapos fölaprózása mint a főzéshez való előkészítés; 2. oly főzőlugok alkalmazása, amelyek az inkrusztációktiak lehető alapos oldását és a festőanyagoknak lehető legmesszebbmenő redukálását idézik elő anélkül, hogy mélyebb lefőzésnél csapadékokat okozr nának a roston; í. 3. a lúgmaradékoknak lehető gyors és alapos eltávolítása, még mielőtt a főzet a gyorsan exponálva ható atmoszférikus levegővel érintkezhetnek. Az első föltétel teljesítése nem okoz nehézségét; a fadarabkák tehát 2 mm-nél vastagabbak, 40—50 mm-nél hosszabbak és 5 mm-nél szélesebbek ne, legyenek. Ami a főzőlúgnak összetételét illeti, erre nézve a tűlevelű fáknak vízben oldható alkáliszulfiíok, mint például kálium-, nátrium- vagy mágneziumszulfit savanyú oldatában való főzésénél szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy ezek sokkal erősebb szinteleiytést és jóval világosabb cellulózát eredményeznek, mint a kálciumbiszulfítlugok. . Kiterjedt alkalmazásuknak csak a magas áruk áll útjában. Éz az eljárás már most az erdei bükkfa inkrusztációinak oldására és lehető erős szintelenítésre a könnyen oldódó alkáliszulfitoknak kálciumbiszulfitlugokkal való keverékét, illetőleg gazdásági okokból 'kalcium- és mágneziumbiszulfit keverékét alkalmazza. Az erdei bükkfa igen érzékeny rostjaira való tekintettel csak 50—60 százalék kötött S02 -t tartalmazó lúgok alkalmazhatók, amelyekből 100 kg. légszáraz bükkfára összesen 15—^18 kg. S02 jut; ebből az 50—60 százalék kötött kénessavnak a kálciumhoz, fele pedig a mégfléziumhoz van kötve. A lúgmaradékoknak gyors eltávolítását, még mielőtt a főzet a levegővel vagy az oxigéntartalmú mosóvízzel érintkezésbe kerülne, azáltal érjük el, hogy a lúgmaradékokat 1—2 atmoszféranyómás mellett, lefujjuk, a főzetet* pedig nyomban ezután a főzőben 70- 80° C hőmérsékletű vízzel, amely 100 kg. cellulózára 0.5—1 kg. S02 -t tartalmaz, kimossuk, vagy pedig még inkább először forróvízzel, azután pedig S03 tartalmú hideg vízzel mossuk. Az egész főzési folyamat a következőképen zajlik le: A jól és egyenletesen elaprózott erdei bükkfát savanyú béléssel ellátott főzőbe töltjük és főzőlúgot eresztünk rá, amely 100 kg. légszáraz fára 15—18 kg! kénessavat tartalmaz; az összes sav 50-—60 százalékának fele m'ágnéziumhoz, fele kalciumhoz vagy más könnyen'oldódó alkálihoz van kötve; a lúg mennyisége annyi legyen, hogy a fát teljesen ellepje. Ezután elzárjuk a főzőt, tartalmát pedig közvetett fűtéssel lassan 110° C-ra hevítjük, mely hőmérséket több órán át tartunk fenn. Erre a hőmérséket fokozatosan emeljük úgy, hogy 7- 8 óra múlva mintegy 155° C-t mutasson, ezt a maximális hőmérséket azután körülbelül két óra hoszszat fönntartjuk úgy, hogy az egész főzési folyamat 9—10 óra alatt befejeződik; emellett a maradék S02 -tartalom ne sülyedjen 0.3 százalék alá.' A főzés alatt időnként lúgpróbákat veszünk és azokat az S02 -nek szokásos nitrálása mellett a festőanyagok redukciójára is megvizsgáljuk. Erre a célra azonos mennyiségű lúgmaradékot és ~ nátronlúgot keverüunk össze és azonos mennyiségű desztillált vizet adunk hozzá, például. 5 cm5 lugpaaradékhoz 5 cm3 -^nátronlúgot és 10 cm* desztillált vizet adunk. Az első próbáknál .mintegy 3 óra múlva még kékesfekete szinű folyadékok keletkeznek, amelyek a főzés előrehaladtával mindinkább világosabbakká lesznek és végül barnássárgák maradnak. Ennek az időpontnak beálltával a főzés be van fejezve, az S02 pedig 0.3—0.4 százalékra csökkent le, erre a
