75885. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyen meggyúladó jelzőtestek előállításaára

a gyúeleggyel vonták be, például a jelző­testnek ragasztóanyaggal kevert lőpor­pépbe való bemártása által. Egy másik ismeretes eljárás abban áll,­hogy a gyúelegyet a tűzszerelegyre saj­tolják úgy, hogy a tűzszerelegyet először cinkhüvelybe sajtolják be, mire e fölé vékony réfegben gyúelegyet rajtolnák. Minthogy tehát itt a tűzszerelegyet elő­zőleg összesajtolják, a. gyúelegyet sima lapos fölületre kell rásajtolni úgy, hogy a két anyag között nem létesül kapcsolat. Ezzel ellentétben a találmány értelmé­ben a két anyagot előzőleg lazán egy­másra töltjük és csak azután .sajtoljuk össze. Az anyagokat tehát nem sajtoljuk külön-külön össze, hanem együttesen. Ennek az a hatása, hogy a lazán egy­mésfölé töltött anyagok részben egy­másba hatolnak és az érintkezési fölület mentén egymással összekapcsolódnak, aminek további következménye, hogy a gyúelegy a tűzszerelegy meggyúladásét ténylegesen biztosítja. Az eljárás a csatolt r,ajzon sémásan f öl­tüntetett berendezések fölhasználásával • például következőkép megy Végbe. A csillagot kézzel vagy gépi úton állít­juk elő. Gyártási példg gyanánt kézzel előállított csillagot veszünk:. A (B) csé­szében tetszőleges kötőanyaggal, így kol­fodiummal, gyantával elegyített spiri­tusszal, vagy más alkalmas kötőanyaggal kevert laza csillagelegy, egy másik (C) csészében pedig az alkalmas anyagból ké-' «sült gyúelegy foglal helyet, mely ugyan­azon vagy valamely más alkalmas kötő­anyaggal van megnedvesítve. Az eljárás a következő: Vesszük az (R) csőből és a (K) saj­tolókölyűből álló (P) jelzőszivattyút (2. ábra); A sajtolókölyű úgy van beren­dezve, hogy az a (B) edényből csak meg-" határozott mennyiségű elegyet vehet föl, A szivattyút, a (B) csésze elegyébe döf­jük. A ragasztóanyaggal való megnedve­«ítés folytán összetartó elegy a szivattyú­ban áz (L) nyílásnál függve' marad, il­letve a nyílást a (B) jelzoelegy lazán ki­•tölti. Azután a szivattyút ama helyen, ahol a (B) csészéből való elegy foglal he­lyét, vagyis az (L) ponton ismét bedöf­jük a (C) csészébe. A csillag tehát alul, mint azt a 3. ábra mutatja, vastagabb (St) tűzszerelegyet és e fölött vékonyabb (A) gyúelegyet kap, apukor is az (St) és (A) anyagok köfcött nem fog sima érint­kezési fölület képződni, hanem szabály­talanul megtört vonalú f ölület Ennek megtörténte után fakaiapáccsal' a (K) dugattyút acldig verjük be, míg a csillag a kellő keménységet kapja. Ez^el az eljárással oly csillag képződik, mely nem. úgy, mint régente, gyúeleggyel van bevonva, hanem melynél a gyúelegy és a jelzőelegy együttesen tömör ^egésszé van összesajtolva és bensően összekötve úgy, hogy meggyúladás esetén a Iáiig az (A) elegytől biztonsággal áttereltetik az (St) elegyhez, amint azt beható kísérletek iga­zolták. Ezzel az elrendezéssel továbbá el­kerüljük, hogy az illető munkás arra irá­nyítsa figyelmét, hogy a jelző- vagy röp­pentyűhüvelybe mindenkor a pontos tűz­szer- vagy gyúelegyet helyezze, mint­hogy a gyártás módjánál fogva a beve­zetésben említett közbenső gyúetegy el­eshetik. A lőporelegyek, illetve gyúele­gyek csészék helyett asztalra vagy. verő­kosra is önthetők, aszerint, amint az a gyakorlatban, legalkalmasabbnak fog mu­tatkozni. Az elrendezés olyan is lehet, hogy az anyagokat a 2. ábrán föltüntetett álló sajtolóhengerbe fölülről beöntjük ós a (K) dugattyút a massza összesajtolásá­nál egy fölötte lévő fölület felé mozgat­juk-Kéziüzem helyett a föntebbi folyama­tok természetesen gépi úton is végez­hetők. Szabadalmi igények. I. Eljárás könnyen meggyúladó jelző­testek, főkép úgynevezett csillagok előállításáig, mimellett gyúelegy 9 tűzszerelegyre sajtoltalik, azáltal jel­lemezve, , hogy, a , két anyagot előzőleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom