75818. lajstromszámú szabadalom • Eljárás faszesz előállítására földgázból klórmetilen át

hogy a képződött konyhasó kicsapódik és ily módon a folyékony reakciófázisból el­tűnik, az egyensúly a dimetiléter javára messzemenően eltolódik* Technikailag használható gyorsasággal azonban ez a reakció csak nyomás alatt folyik le és pe­dig a reakció sebesség körülbelül a nyo­más négyzetével arányosan növekedik ügy, hogy a nyomást célszerűen lehetőleg magasra választjuk. (Emellett körülbelül a következő módon járhatunk el: a 20 atm. nyomás alatt föl­fogott klórmetilt ezen nyomás alatt vas­tar tányókba töltjiík, amelyekben etiallco-Jiol és marónátron van. Metilalkohol alkalmazása etilalkohol helyett kisebb reakciósebességgel jár, de ugyanah­hoz az eredményhez vezet. A vas­tartányok úgy vannak fölállítva, hogy a klórmetil bevezetése közben állandóan mozgásbán tárthatók. Minden m3 űrtar­talomra ezen tartényoknak 300 1. alkoholt és 60 kg. marónátront kéli tartalmazniok. Marónátron helyett ugyanazon, sőt vala­mivel jobb eredménnyel az equivalens mennyiségű fnarókáíi használható. A khk­inetil abszorbeálása közben- már éterkép­ződés megy végbe. Ez a reakció erős hő­méi séklétemelkedéssel jár. ami a reakció­sebességet még fokozza. A vastartáhy tartalmával együtt tehát eleinte erősen fölmelegszik. Néhány óra lefolyása alatt a tartány iámét lehűl annak jeléül, hogy a reakció "befejeződött. Ekkor a tartány­ban levő gázokat mindenekelőtt körülbelül ; 1 atm. nyomásig kifúvátjuk. Az eközben távozó gázt, amely gyakorlatilag véve csak klórmetilt tartalmaz, -a kompresszió berendezéssel ismét 20 atm.-ra kompri­máljuk és a gyártási folyaniátba vissza­vezetjük. Ezután a tartányt vákuumszi­vattyúval kötjük össze és evakuáljuk. Ekkor távozik a dimetiléter. amely már csak kevés klórmetilt tartalmaz. Ez/a gáz­. elegy is kompresszi-berendezésbe jut, amelyben azt ismét 5 atm. nyomás alatt elfolyósítjuk. Végül az alkoholt a Icony­hasó-marónátroniszappal együtt a vastar­tányból eltávolítjuk.. A konyhasómarc­riátroniszap leülepedése urán a fölötte álló tiszta oldatot frakcionált lepárlásnak vet­jük alá és ezzel az alkoholt a reakciónál képződött víztől különválasztjuk. Az etil­alkoholt ezután közvetlenül újból az éter­képződéshez fölhasználhatjuk: A rnaró­nátron-konyhasóiszapot elsősorban meg­szárítjuk. Az eközben távozó víz-alkohol­elegyet, mint a fentebbit, frakcionáltan 'desztilláljuk és a visszamardó iszapot elektrolízis útján klórra és marónátronra regeneráljuk. 2. Az éter elszappanosítása. Az éter elszappanosítása a következő egyenlet szerint GH3 OCB3 + HáO = 2 CH3OH csak rendkívül lassan megy végbe és , olyan egyensúlyhoz vezet, amélyben csak kevés alkohol van sok éter mellett. A re­akció egyensúlya a hőmérséklet emelke­désével .az alkohol javára tolódik el úgy, hogy 100°-on körülbelül 25%, 120°-on kö­rülbelül 30% alkohol van az egyensúlyban jelen. Ilyen magas hőmérsékleteknek tech­nikai alkalmazása azonban az eközben előálló nagyon magas nyomás következ­tében nehézségekkel jár. Az elábbiakban ismertetendő frakcionált elszappanosító eljárásnál azonban katalizátorok jelenlé­tében nehézségekkel jár. Az alábbiakban az éternek tökéletesebb átalakítását érhet­jük el alkohollá. Ezen a hőmérsékleten katalizátor gyanánt többek között 20%-os kénsav vált be. Ezen eljárás szerint példaképen követ­kező módon dolgozhatunk: A folyós 5 atm. nyomás alatt álló dimetilétert ma­gas,, keskeny vashengerekben, amelyek 220 atm. nyomásra vannak kipróbálva, hí­gított kénsawal rázás közben egy napon 'át 80%-ra hevítjük. Minden kg. dimetil­éterre itt egy kg. 20%os kénsav szüksé­ges. Ekkor a jelenlévő dimetiléternek kö­rülbelül 1 /s része metHalkohollá alakult át, amely a nagyobb fajsúlyú kénsavban föl­oldódik. Lehűlés után a kénsavat leereszt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom