75813. lajstromszámú szabadalom • Billentyűs számológéphez való hajtómű

V 6 — tével. egy rúgó visszahúzza a fogót nyu­galmi állásába.N V. Megfordított tizesváltás. Ha a kivo­násnál (13. ábra) tizesváltás válik szüksé­gessé, akkor a (48) számlálómű (55) szöge fölülről szorul hózzá az (53) korong (54) ütközőjéhez. Ezáltal az (53) korongot úgy forgatjuk, hogy az (52) korong a középső bevágásból (nyugalmi állás 12.* ábra) a hátsó bevágásba ugrik át. Az (56) veze­ték úgy forgatja ezáltal az (57) fogót, hogy a (62) pecek fogóállásba kerül. A hajtómű megforgatásakor most már az <57) fogó ugyanúgy, jnint az összeadás­nál, előretolódik és á (62) pecek a (63) fo­gaskereket és evvel együtt a (48) szám­lálókereket is egy osztással visszatolja. A tizesváltás befejeztével egy rúgó húzza vissza az (57) fogót a ^yugalmi állásba, miáltal az (52) csiga is az (53) korong kö­zépső bevágásába jut és a korong ezáltal visszatér rendes állásába. VI. Visszaállítókészülék. Hogy az ered­ményt, valamint az ellenőrzőkészülék gya­nánt kiképezett hányadosszámlálóművet visszaállíthassuk, a (88) forgattyú (15. ábra) egy (89) koronggal van összekötve, amelynek csupán kerülete egy részén vannak fogai. A (48) eredményszámlálö­művel egy (90) fogaskerék van szilárdan összekötve, amely utóbbinak egy helyén a • fogazás meg van szakítva. A (92) hányad­számlálómű hasonlóképen egy (91) fogas­kerékkel van összekötve,, amelynél a fo­gak egy helyen ugyancsák meg vannak szakítva. Ha a számlálóművek zéruson állanak, ' akkor a (89), (90) és (91) fogaskerekek úgy állnak egymáshoz képest, hogy a (88) forgattyú forgatásakor a (89) fogaskerék fogai a (91) fogaskerekek megszakított részére esnek. Mihelyt a (48) vagy (92) számlálóműben egy zérusnál nagyobb szám jelenik meg, a megfelelő (90) vagy (91) fogaskerék , forog, úgy hogy a fogak most olykép állnak a (89)'koronghoz ké­pest, hogy a forgattyú forgatásakor a fo­gak egymásba kapcsolódnak, míg csak zérus jelenik meg a nézőlyukon. Mindkét számlálóművet' egyetlen forgattyúfoídu­lat állítja vissza és pedig egy előreirányuló forgattyúforgás állítja vissza mind a ket­tőt. Egy fél visgzafeléforgás visszaállítja 'a hányadosszámlálóművet, azután pedig a (89) fogaskerék fogai a (48) számlálómű (90) fogaira esnek és ez utóbbi ílyképen zárást létesít. (15. és 16! ábra). Erre végül egy előreirányított fél for­gattyúfordíitás következik az eredmény­számlálómű-visszaállításához. Szabadalmi igények. 1. Billentyűs számológép, jellemezve az­által, hogy a számológép hajtóművé­ben a billentyű (1) által beállított szám­értékeknek a számlálóműre (47, 48) való átvitele egy excenter (40) útján történik, amely a karokra (37, 38) hat, amik viszont további karokkal (26, 27) állnak összeköttetésben, amely közül az egyik egy, a számlálóművel fogkap­csolásban álló fogaskerékkel (35) kap­csolódik, míg ugyanekkor a másik egy skorpió alakú kioldókészüléken (36) csúszik. • 2. Az 1. igénypontban védett billentyűs számológép kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a számológép hajtómű­vében összeadás és kivonás annak ré­vén történik, hogy a számlálóművet hajtó fogaskeréknek (35) egyik, illetve másik felét eltakarja-a skorpió alakú kioldókészülék (36). 3. A 1—2. igénypontban védett billentyűs számológép kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a számológép hajtóművé­ben a számlálóművet hajtó fogaskerék (35) kelletén túl való továbblódulásá­nak elhárítására az szolgál, hogy rö­viddel a forgó mozgás befejezése előtt az a kilincs is beleakaszkodik a fogas­kerékbe, amely addig a kioldókészülék (36) révén előállott lefödés folytán nem volt kapcsolatban a fogaskerékkel. -i

Next

/
Oldalképek
Tartalom