75798. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogéntartalmú tüzelőanyagok elgázosításánál a kötött nitrogén kiválasztására

hiánya folytán az ammoniumklórid kép-'' ződése ne csökkenjen. Hogy a gáztalanításnál megkapható nitrogénnek ezen maradékát ammoniumklórid alakjában leköthessük, a találmány szerint az ammoniumklórid képződése közben vizet vagy vízgőzt vezetünk be. Éppen így a szén nedvességét, mely esetleg még fokozható is, azzal használhatjuk ki, hogy hatását vízlekötő sók hidrátvizével támogatjuk annélkiil, hogy a szén nagyobbmérvű nedvessége mindjárt a töltés fölmelegítésekor mint gőz kihajtassék. A kloridok hozzáadásával és a bevezetett víz- vagy gőzmennyiség szabályozásával sikerül az ammoniumklórid két alkatrészét úgy fölszabadítani, hogy azok képződésük pillanatában egymással egyenértékűek legyenek. Ennek különös fontossága van, mivel a fölös szabad ammónia az izzó falakon megbomlanék és a szabad sósav a berendezést veszélyeztetné. Főként földalkáliák kloridjainak van meg az az előnyük, hogy a visszamaradó ozydok normális elegy alkatrészei. Ha azt akarjuk, hogy a visszamaradó koksz semmi változást se szenvedjen, akkor a kloridokat folyékony vagy gáznemű sósav alakjában alkalmazhatjuk. A kötött nitrogének ammoniumklórid alakjában való kiaknázása egyúttal az előállítási mód tekintetében is lényeges előnyöket nyújt. Az ammoniumklórid egyenletesen illékony és így teljesen ellentétes a legtöbb más nitrogénvegyülettel, amelyeket az eddigi eljárásoknál a gázvízben és a lepárlási gázok egyéb termékeiben találtak. A gáznak vízzel való egyszerű kimosásával és a lúg kristályosításával sikerül a legkülönbözőbb nitrogénvegyületeknek megszokott bonyolult keveréke helyett tiszta, piacképes ammoniumklóridot kapni anélkül, hogy kénsavat kellene fölhasználni. Csupán Németországban az 1913. évben 75 millió márka értékű kénsavra volt szükség az ammoniumszulfát előállításához. Azonkívül a berendezés is lényegesen olcsóbb lesz, főként mivel a gázvíz leüzése és a telítő berendezés elmarad. A berendezésre vonatkozó további előny abban áll, hogy a nitrogénnek egységes alakban, ammoniumklórid gyanánt való kiaknázása a mosóvíz hőfokának a forrpontig való emelését engedi meg, ellenben az ammoniavíz előállításánál a mosóvíznek nem szabad egy bizonyos igen alacsony hőmérsékletet túllépnie, miért is bonyolult hűtőberendezésekre van szükség. A lúgot célszerűen közömbös vagy gyöngén alkálikus állapotban bepárologtatjuk, (amit az eltávozó hő segélyével költségmentesen végezhetünk), hogy az ammoniumklóridot közvetlenül kristályos alakban kapjuk meg. A nitrogénnek szilárd alakban való nyerését célzó másik mód abban áll, hogy a kötött nitrogént mint kátránysűrítődést állítjuk elő céltudatos kondenzálással hűtő-előtétben. "A kötött nitrogénnek ammoniumklórid alakjában való előállítása végül azt az előnyt nyújtja, hogy az a termék nemcsak átkristályosítás, hanem átszublimálás útján is könnyen és olcsón megszabadítható tisztátalanságaitól. Az ammoniumklóridban 25 -kai több nitrogén van, mint a kereskedelmi ammoniumszulfátban. Szabadalmi igények. 1. Eljárás nitrogéntartalmú tüzelőanyagok élgázosításánál vagy kokszolásánál a kötött nitrogén kiválasztására, jellemezve azáltal, hogy (pl. in statu nascendi levő sósavval) a szén nem fix nitrogénjét ammonumklórid egységes alakjába vezetjük át. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, jéllemezve azáltal, hogy a nitrogénnek ammoniumkloriddá való átalakítását a szén nem fix nitrogénjével egyenértékű mennyiségű -klóriddokkal végezzük. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal,