75768. lajstromszámú szabadalom • Ekemozdony kötélüzem céljaira

- 2 — gépek tápszivattyút és a tüzelés adagoló készülékei tartoznak, lia t, i. szén, fa, szalma vagy másefféle anyag mechanikai adagolásáról van szó. A kétgéprendszer szerint gőz- vagy mótorekék olyan módon dolgoznak, hogy a szántóterület két egymással szembenfekvő oldalán fölállított ekemozdonyok a szántóeszközt fölváltva húzzák ideoda egymás között. Emellett mindegyik ekemozdonv körülbelül 5 percig dolgozik, mire az ismét ugyananyi ideig nyugalomba marad. Minthogy itt az ekemozdonyokban a gőzfejlesztés folytonos, ennélfogva a kazánok a rajtuk lévő gőzgépekhez képest kisméretűek lehetnek. Ez lehetőleg könnyű szerkezet elérése céljától igen kívánatos! is. Már most az ekemozdonykazánok a legtöbb esetben nem volnának képesek az 5 percnyi munkáidő alatt szükséges gőzt fejleszteni, ha ezen 5 perc alatt a kazánt táplálnók is. Másrészt a Ifazánban a gőzfeszültség a gőzgép 5 percnyi nyugalmi szünete alatt igen magasra emelkednék, ha a nyugalmi állapot ezen 5 percnyi idejét nem használnók ki arra, hogy a kazánba a szükséges tápvizet vezessük. Ekként előáll annak szüksége, hogy a kazánt mindig a gőzgép nyugalmi állapotának 5 percnyi időszaka alatt tápláljuk. Ezen 5 perc alatt azonban a tulaj donképeni gőzgép nyugalomban van és ha a nyugalmi állapot ezen 5 perce alatt akarjuk a kazánt táplálni, akkor vagy a nagy gőzgépet kellene a tápszivattyú működtetése végett járatni, vagy pedig külön gőztápszivattyút kellene alkalmazni, vagy végül, amint azt állandóan foganatosítják, a kazán injektorra! táplálandó. A gőzgépnek egyedül a tápszivattyú kedvéért való járatása igen célszerűtlen, minthogy ezáltal a tüzelőanyagfogyasztás lényegesen fokozódik. E célnak megfelelő igen kisméretű gőtápszivattyú alkalmazása ugyancsak nem ájánlatos, mert az ily szerkezet a durva munkálatokhoz szokott gőzekegépészek kezeihez nem alkalmas és a rossz utakon való haladás alkalmával föllépő lökéseknek sem áll ellent. Az injektoros üzem, amelynél a tápvíz előmelegítése ki van zárva, ugyancsak nagy tüzelőanyagfogy osztással jár. Ezért már régen törekednek arra, hogy a tápszivattyú számára más, célszerű hajtószerkezetet találjanak. A jelen találmány alkalmazásával a fönti hátrány minden további intézkedés nélkül kiküszöbölhető. A gőzekemozdony (q) forgattyútengelyéről két (a) kúpkerék, a függélyes (b) tengely és a kis (e) kötéldobhajtómű közvetítésével visszük át az erőt a (g) kötéldobra. A függélyes (b) tengely a két kúpkerék segélyével kényszermozgasúan .van a forgattyútengellyel összekötve. A kis (e) dobhajtószerkezet nincsen a függélyes (b) tengelyre közvetlenül fölerősítve, hanem azt a (d) fogaskarmantyú hordja, amely a függélyes tengelyen és (n) ágyazatában szabadon forgatható. Ezen (d) fogaskarmantyút már most a függélyes (b) tengellyel az ezen tengelyen eltolható, de forgás ellen biztosított (c) fogaskapcsoló köti össze úgy, hogy az (e) hajtómű a (d) fogaskarmantyú és a (c) fogaskapcsoló segélyével a függélyes tengellyel összekapcsolható és abból kikapcsolható. Midőn az ekemozdony a szántóeszközt magafelé húzza, akkor a (d) fogaskapcsoló, be van iktatva, Ha a szántóeszközt a másik ekemozdony, az elsőtől eltávolítva, húzza maga felé, akkor a fogaskapcsolás ki van iktatva és a (g) kötéldob az (e) hajtóművel együtt szabadon foroghat. Ez alkalommal a (g) kötéldobot, mint fönt ismertettük, le kell fékezni. A jelen találmány szerint már most az (1) tápszivattyú a kis (e) kötéldobhajtóművel van az (i) forgattyúcsap révén összekötve (1. ábra). Ennélfogva a tápszivattyú akkor is működik, midőn a drótkötél lefejtődik. A tápszivattyút tehát közvetlenül ez a kötéldob, illetve a lete, kercselődő kötél hajtja. Ennélfogva az ezen tápszivattyú működtetéséhez szük-