75754. lajstromszámú szabadalom • Készülék lökésszerű ható nyomólevegő előállítására
— 3 — henger (v) ürege mentén és a külső fölülete mentén kell végigjárnia, mielőtt az (i) szájrészcsőbe jut. A ventilátortengelyt célszerűen vele közvetlenül kapcsolt elektromotorral le . hét hajtani. A 4. és 5. ábrán föltüntetett készüléknél az (a) állványra szerelt és a (b) elektromotorral kapcsolt ventilátor, az egyik oldalán kisebb átmérőjű kiugrással kiképezett (c) tokból áll, amelyben a (d) tengely forgathatóan van ágyazva. Ez a tengely egyrészt az (e) ventilátorszárnyakat hordja, melyek a (c) tök (g) homloklapjának (f) áttörései mögött elhaladnak, másrészt pedig lemezszerű (h) szárnyak koszorújával van ellátva. Az (e) ventilátorszárnyak a levegőt a (e) tokba szívják, míg a (h) szárnyak a beszívott levegőt az (i) tölcsérbe szorítják. E ventilátor helyett forgó, szívó- és nyomószivattyút is alkalmazhatunk. A kissé kúpos eső gyanánt kiképezett tölcsérben foglaltatik a megszakító test, amely a föltuntetett példában (4. ábra), a két egymást metsző furattal ellátott (k) betétből áll. Ebben a betétben az (1) ke resztfurattal ellátott (m) tengely forgathatóan van ágyazva. E tengely (1) furata úgy van kiképezve, hogy tengelye á (k) betét függélyes csatornájával bizonyos helyzetben összeesik. E helyzetben a (c) tokból , a nyomott levegő átáramló nyílása szabad. Ha azonban az (m) tengelyt e helyzetéből 90°-kal elforgatjuk, úgy az (1) furat a (k) betét és az (i) tölcsér tengelyéhez képest merőlegesen helyezkedik el és a légvezeték zárva van. Ilymódon az (m) tengely forgatásával periodikusan megszakított, lökésszerűen ható légáramot létesítünk, amely az (n) edénybe vezettetik. Az (m) tengelyt a (d) ventilátortengely valamely alkalmas áttétel segélyével hajtja. A rajzolt kiviteli példában (o, o ’) zsi nórtárcsákat választottunk; hasonlóképen fogaskerekeket vagy más efféléket is alkalmazhatnánk vagy pedig máltai keresztet is használhatnánk, mint az előbbi esetben. Hogy a légbevezetés egyes megszakításainak időtartamát, valamint a megszakítások levegőlökéshuUámok) frekvenciáját tetszőlegesen szabályozhassuk, egyrészt a (k) betét a rajta áthaladó (m) tengellyel együtt kicserélhetően van elrendezve úgy, hogy minden egyes ventilátoron különböző nagyfuratú megszakítószerveket al ka Imazh atunk. E berendezés helyettesítése gyanánt levegődúsabb vagy redukált léglökések elérése céljából, az (n) edényen (4. ábra) az (r) csőtartó rendezhető el kicserélhető módon úgy, hogy különböző nagyra méretezett keresztmetszettel az időegység alatt különböző légmennyiséget lehessen kilökni. Ugyanazt a hatást még úgy is érhetjük (“1, hogy a helytálló ki nem cserélhető- (r) csőtartót tetszőleges fojtócsappal látjuk el. . Szabályozás céljából másrészt a (d) ventilátortengely és az (m) megszakítótengely közötti hajtást váltóhajtás gyanánt is képezhetjük ki úgy, hogy a két tengely közötti áttételi viszony és ezzel a léghullámok lökési intenzitása tetszőlegesen szabályozható (5. ábra). Megszakító szerv gyanánt a lyukas (m) tengely gyanánt más megfelelő elzáró- vagy fojtótestet alkamazhatunk. Így pl. (p) furatok koszorújával ellátott (q) tárcsát is használhatunk (6. ábra), amidőn a (p) furatok a (k’) betét furatával működnek együtt; e betétet hasonlóan kell kiképeznünk, mint a 4. és az 5. ábra szerinti (k) betétet. Ezeket a furatokat vagy: lyukakat a (q’) tárcsa szélén (p’) kivágások szerint is képezhetjük ki (7. ábra) ; vagy pedig tárcsa részekből alkotott (s) karkeresztet alkalmazunk, amelynek (s ’) közei furatok gyanánt hatnak (8. ábra). Zárószerv gyanánt végül oly berendezést is használhatunk, amely az ismert Caginard-Latourféle szirénához hasonlít. Az alsó (t) tárcsa (9. ábra) az (i) tölcsérben helytállóan a fölső (u) tárcsa
