75742. lajstromszámú szabadalom • Biztosítékokkal felszerelt csapódógyújyó aknákhoz és effélékhez

nyílásainak fölső vége kapaszkodik. Ez a zár egyszersmind az (n) rugókat is megfeszítve tartja. Az (m) szögeket azonkívül egy (1') kengyel tartja fogva, amíg a gyújtót föl nein használjuk. Az (m) zárószögre merőlegesen (2. ábra; az 1. ábrán azokkal egy síkban van rajzolva) egy U-alakú (k) kengyel van elrendezve, mely, a (c) hüvely egy keresztmetszethasítékán át, artnak belsejébe nyúlik be és két (k") szárával a (g) és (h) gyujtórészek közé nyúlik és így ezeket biztosítja. A (k) kengyel (k") szárai közé egy a (c) hüvely hosszhasítékába behelyezett (k') lemezrúgó nyúlik. Az (1) szelence alsó széle a (k) kengyelt, a (k')* rúgó hatása ellenében, a (g) és (h) gyujtórészekkel kapcsolatban tartja. Használatkor az (1') kengyelt eltávolítjuk és a hajítóaknát az aknahajító (r) csövébe tesszük. Elsütéskor azután az (1) szelence, a gyújtó többi részéhez képest kissé visszamarad az (f) rúgó összenyomása közben) úgy, hogy a (c", m") zárak kikapcsolódnak. Hogy e záraknak biztos kikapcsolódását érjük el, az (1) szelencét, valamely helyén, tehetetlen tömeggel, pl. alsó szélén vastagítással látjuk el. Mihelyt kikapcsolódtak a (c", m") • zárak, az (m) szögek, az (n) rugók hatása alatt, annyira kifelé tolódnak, míg fejükkel az (r) kihajítócsőhöz íeküsznek (3. ábra). Ebben a helyzetben az (m) szögek kúpos (m') csúcsa még éppen érintkezik a (c) hüvely (c") kivágásának fölső végével. Mindaddig tehát, amíg az" akna az (r) kihajítócsőben van, az (1) szelencének a (c) hüvelyhez képest, az (f) rúgó hatása alatt való eltolódása be nem következhetik. Mihelyt azonban az akna elhagyja az (r) kihajítóesövet, az (f) rúgó hatása érvényre juthat és az (1) szelencét kifelé tolja. Az (m) szögek (m') csúcsának ékhatása folytán ezek a szögek most kitolódnak, ha ugyan nem történt Volna meg ez már az. (n) rugók hatásai alatt. Az (f) rúgó most az (1) szelencét kihajítja; ez a mozgás azonban állapítva van, mert ennél a mozgásnál vákuum képződik a (p) térben. A (k) kengyelt, mely a (g). és (li) gyujtórészeket elzárja, azután a (k') rúgó kitolja, mihelyt az (1) szelence alsó széle a (k) kengyelt szabaddá teszi. A gyújtó most föl van szabadítva és lövéskor (fölesapódáskor) bánnikor érvényre juthat. Szabadalmi igények. 1. Biztosítékokkal fölszerelt csapódógvujtóaknákhoz és effélékhez, azáltal jellemezve, hogy a (k) csapódógyujtóbiztosítékot egy vele együttműködő, egy (f) rúgó hatása alatt álló (1) segédbiztosíték egy bizonyos hosszúságon eltakarja és ezzel elzárja és időbelileg csak az (1) segédbiztosítéknak az elsütéskor bekövetkező kikapcsolódása után szabadítja föl. 2. Az 1. pontban igényelt aknagyujtó foganatosítási alakja, jellemezve egy szelence alakjában kiképezett (1) segédbiztosíték által, melyben egy helytálló (c) ágyazó részbe benyúló (bekapaszkodó) rugalmas (m) tartószervek vannak ágyazva. 3. Az 1. és 2. pontokban igényelt aknagyujtó foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (1) szelence tehetetlen tömeggel van ellátva, hogy az elsütéskor zárának biztos kikapcsolódását érjük el. 4. Az 1. és 2. pontokban igényelt aknagyujtó foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (1) szelencében ágyazott zárószerkezet kúpa'lakú (m') csúccsal bíró, olyan hosszúságú egy vagy több rugalmas (m) szögből áll, hogy a zár kikapcsolódása után ezen (m) szögek egyik vége az (r) kihajítócsőhöz, kúpalakú (m') csúcsuk pedig