75734. lajstromszámú szabadalom • Gázelvezetés merev léghajókból

« -szerű (d) akna van beépítve, mely a kö­penvtér legalsó részéből kiindulva a ha­jón ós fönt a külső burkon végigmegy. Az akna fölül és alul nyitott. Alsó ré­szébe oldalt a celláknak (e) túlnyomási szelepei torkollnak. A kiáramló hvdrogén az aknán fölfelé áramlik és áramlást sebessége folytán a köpenytér alsó részéhői levegőt visz ma­gával, melynek mennyisége tetszőleges határokon beliil szabályozható, még pe­dig először az akna és a szelep haránt­metszeteinek megfelelő méretezése es má­sodszor á szelepek kifúvó nyomásának növelése vagy csökkentése által, miáltal a gáz áramlási sebessége tetemesen nö­velhető vagy csökkenthető. A szelepeknek, valamint az aknába való légbeáramlásnak elrendezése megfe­lelő más módon is történhet. Lényeges csupán a gázáramlás! sebességnek kihasz­nálása levegőnek szabályozható mérték­ben való tovaragadására- és elkeverésére, az akna ós szelepek harántmetszeti vi­szonyainak, vagy a szelepek kifúvó nyo­másának segélyével vagy végül mindkét módon. Az akna alul úgy vezethető, hogy leve­gőt azokon a helyeken vételez el, melyek jó szellőztetést kívánatossá tesznek. Ek­kor egyúttal túlnyomás keletkezik, mely hydrogénnek a külső burkon át való ki­áramlását megakadályozza és megnehe­zíti. > A 2. ábra szerinti foganatosítási alak­nál az aknahatás azáltal növelhető, hogy az akna fölső részét (f) szívófejjel látjuk el, mely elrendezés esetén a menetszél a keverék áramlási sebességét növeli. Az (f) szívófejet a 3. ábra szerint úgyis kiképezhetjük, hogy nemcsak a (d) ak­nára, hanem a (c) köpenytérre is hat és ebből az esetleg jelenlévő gázokat el­vonja. Ennél az elrendezésnél, mint a 4. ábra mutatja, a szívófejnek a köpenytérre való hatása még azáltal is növelhető, hogy az aknában uralkodó, önmagában véve elegendő áramlási sebességet ki­használjuk, amennyiben az akna torko­lati. éppen úgy, mint a mozdony fúvója, a szívófejben végződik. Szabadalmi igények. 1. (xázelvezetés merev léghajók számára, jellemezve azáltal, hogy a szelepekből kiáramló gáz áramlási sebessége ke­verő levegő tovaragadására hasznosít­tatik olymódon, hogy a léghajóból ki­áramló keverék a robbanási határok alatt és fölött fekszik. 2. Az 1. alatti igényben védett gázelveze­tés, jellemezve azáltal, hogy a gáz egy a levegővél összeköttetésben álló ak­nába vezettetik he, mely a léghajón át fölfelé nyúlik és itt szabadon kitorkol. 3. Az 1. és 2. alatti igényben védett gáz­elvezetés, jellemezve azáltal, hogy az áramlási sebesség az aknában szabá-Ivoztatik, még pedig az akna, a szelep ' ós a légbeáramlás keresztmetszetének megfelelő méretezése, vagy a szelep­nvomás megfelelő növelése vagy csök­kentése, vagy végül mindkét mód -gv­idejű alkalmazása által. 4. A 1—3. alatti igényben védett gáz­elvezetés, jellemezve azáltal, hogy a gáz lebocsátésa alatt a köpenytéren belül légritkítás létesíttetik, mely gáz­keverékeknek a külső burkon át való kiáramlását az aknatorkolatokon kí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom