75726. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acetaldehydnek acetylenből való előállítására

említett hatások közül kettő, nevezetesen a magasabb kondenzációtermékek képző­désének csökkentése magas savkoncen­trációk és hőmérsékletek mellett, vala­mint az acetylénfölvétel gyorsulása, vas­sóknak a reakciófolyadékhoz való hozzá­adásával is elérhető. Ha például acetaldehydet tartalmazó, 50%-os kénsavoldathoz ferroszulfátot adagolunk és az oldatot hosszabb ideig vízfürdőn hevítjük, akkor az oldat, egy hasonló módon fölmelegített, vassókkal nem kevert oldathoz képest tetemésen vi­lágosabb szinü. és kondenzációtermékek, például grotonaldehyd stb. szagára emlé­keztető szaggal bír. , A 24153/714. számú angol szabadalom leírásban oxydálószereknek hozzáadása van megemlítve acetaldehydnek sayanyú higanysóoldatok segélyével történő előál­lításánál és az oxydálószferek között, pél­daképen, ferrisók is fölsoroltatnak. Ez­zel szemben a találmány szerinti eljárás­nál nemcsak ferrisók, hanem ferrosók is, tehát egész általánosságban vassók ke­rülnek alkalmazásra, még pedig egész más célból, mint az ismert eljárásnál. Kimutattatott, hogy mily hatása van egyrészt az acetylénfölöslegnek és más­részt a vassóknak acetaldehydnek acety­lénből, savanyú higanysóoldatok segélyé­vel való előállításánál. Különösen kedvező munkafolyamat az, melynél a két eljárást nem külön-külön, hanem egymással kom­binálva alkalmazzuk, azaz amikor a reak­ciófolyadékot nem csupán vassókkal ke­verjük, hanem a képződött aldehydet azonkívül, keletkezésekor, keringő acety­lénfölösleg útján a reakcióedényből tartó­san eltávolítjuk. Ekkor egyszerű módon tiszta acetadel­hydet kapunk, folytonos munkafolyamat­ban és megszakítás nélküli tartós üzemben, hűtés nélkül. Az acetylént csupán a célsze­rűen előmelegített folyadékon át kell ke­ringtetnünk, a folyadéktérfogatot friss­víz hozzáfolyásával állandóan fentar ta­nunk, a fenéken fekvő higanyt időnként | lebocsátanunk és higanyoxyddal pótol­nunk. Példa: 250 liter 25%-os forró kénsavval meg­töltött kavaró kazánon, melyhez higany­oxydot a szokott módon hozzákevertünk; acetylént tartósan átvezetünk. Az acetv­lén-absorptió körülbelül 12—13 m3 volt óránként. A folyadék szine néhány nap múlva sötét lett és szaga a kondenzáció­termékekre emlékeztetett. Ugyanahhoz a folyadékhoz ferroszulfátot kevertünk, szine ekkor ismét világos lett és pontosan azonos föltételek mellett óránként 17—20 m3 acetylént absprbeált anélkül, hogy sö­tét szint vett volna föl. Kondenzációs ter­mékekre emlékeztető szag, több napig tartó üzem után sem volt észlelhető. Szabadalmi igények: 1. Eljárás acetaldehydnek acetylénböí való előállítására, savanyú higanysó­oldatok segélyével, jellemezve azáltal, hogy a reakciófolyadékhoz vassókat1 keverünk. 2. Az 1. alatti igényben védett eljáráfc fo­ganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a reakciófolyadék forrpontja alatt fekvő hőmérsékleten és körülbelül 6—35%-os kénsavtartalommal dolgo­zunk, vassóknak a reakciófolyadékok­hoz való egyidejű hozzáadása mellett. 3. Az 1. alatti igényben védett eljárás !o­ganatosítási módja, jellemezve azál­tal, hogy a reakciófolyadékhoz vas­sókat keverünk és egyúttal az aldehyd­tartalmat tartósan alacsony fokon tartjuk. 4. A 3. alatti igényben védett eljárás fo­ganatosítási módja, jellemezve azál­tal, hogy a reakciófolyadékhoz vassó­kat keverünk és a képződött aldehyd­nek mindjárt keletkezésekor való tar­tós eltávolítására, a reakcióba lépő; acetylén absorbeálható mennyiségén túlmenő acetylénfölösleget szorítunk vagy szívatunk a reakciófolyadékon

Next

/
Oldalképek
Tartalom