75710. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a hydrogénnek a vaskontaktus eljárás szerint történő fejlesztésénél a fejlesztett hydrogénnek és a fölös vízgőzben lévő hőmennyiségeknek hasznosítására

nyiségű friss gőzt szerzünk vissza, hanem egyúttal a hydrogéngázmű egész hőfejlesztésére szolgáló tápvizet is 100° C-ig előmelegítjük. Ezen nagy fölhevítés révén ismét teljesen kihajtjuk a tápvízben lévő levegőt úgy, hogy ezt a hőkicserélő szerkezetből, megfelelő helyen, eltávolítjuk. A hydrogénfejlesztésre szolgáló gőz tehát légtől mentes úgy, hogy a hydrogénnek tisztát]anítása a levegő nitrogénjének fölvétele által a gázfejlesztési periódus alatt be nem következhetik. Mivel továbbá a fölös vízgőz, latens hőjét a hőkicserélő készülék útján a tápvíznek adja át, miközben kondenzálódik, azt nem kell többé, mint az eddigi berendezéseknél a, hűtő-mosó készülékben a hűtővíz nagy mennyiségeinek fölhasználásával lecsapni, amikor is most elegendő, ha a hűtő-mosó készülékbe az aránylag kis mennyiségű permetező vizet vezetjük be, mely a hydrogénnek mosására és ennek további hűtésére szükségeltetik. Ezáltal a hy drogénfejlesztésnél vízben igen nagy megtakarítást érünk el. Mindenek előtt azonban elérjük azt, hogy a hydrogénnek tisztasági foka, a permetező víz kisebb mennyiségben való alkalmazásának megfelelően, jobb, mivel a víz mindig tartalmaz több vagy kevesebb levegőt, mely a hydrogént a hűtő-mosó készülékben mindig tisztátlanítja. Ezenkíüvl a levegőt a még szükségelt permetező víznek kis mennyiségéből az eljárás szerint a legegyszerűbb módon különös energia-kifejtés nélkül kihajthatjuk, amennyiben a permetező vizet épp úgy hevítjük föl egyazon vagy külön hőkicserélő készülékben, mint a tápvizet, mihez még elegendő hőmennyiségek állnak rendelkezésre. A vizet ekkor, új légfölvételnek elkerülésével, kihűlni engedjük minek megtörténtével azt a hydrogénnek permetezésére használjuk. A találmány szerint tehát a hőnek friss gőz ós nagyon fölhevített tápvíz alakjában való visszaszerzésén kívül nagy megtakarítást érünk el vízben és egyúttal a tápvizet és ezzel a friss gőzt, valamint a peimetező vizet is teljesen mentesítjük a levegőtől úgy, hogy a hydrogén tisztasági fokának megrosszabbodása a levegő nitrogénjének fölvétele által a gázfejlesz-* tési periódus és levegőnek fölvétele által a hűtő-mosó készülékben történő permetezés alatt el van kerülve, ami annál fontosabb, mert ezen tisztátlanságokat egyáltalán nem vagy csak nagyon nehezen lehet a hydrogénnek utántisztításával eltávolítani. Ezen előnyök szorosan összefüggnek egymással és az eddig ismertekkel szemben a hydrogénfejlesztésben nagy haladást jelentenek úgy a vaskontaktus-eljárás gazdaságos volta, mint a fejlesztett gáz tisztasága tekintetében. A mellékelt rajzban példaképen a találmány foganatosítására szolgáló berendezés egy fogauatosítási alakban hosszmetszetben van föltüntetve. A hydrogénfejlesztőből az (1) vezetéken át jövő hydrogén és a fölös vízgőz a (2) szelepen és a (3) csőtoldaton át az első (4) hőkicserélő készülékbe áramlanak, mely gőzfejlesztő gyanánt szolgál. A hydrogén és a fölös vízgőz, a hőkicserélő készülékben az (5) kamrából a (6) csőnyalábon át a (7) kamrába való áramlásuk* közben, a csőnyalábbal és az ezt körüláramló vízzel hőt közölnek és a vizet elgőzösátik, miközben hőmérsékük kb. a fejlesztett gőz hőmérsékletére, azaz kb. 120° C-ra sülyed. A (8) csövön át a hydrogén és a fölös vízgőz a (9) második hőkicserélő készülékbe áramlanak, mely a (10) és (11) kamrák között fekvő (12) csőnyalábból áll. A (9) hőkicserélő készülékbe a (12) csőnyalábot körüláramló víz '.ly mennyiségekben vezettetik be fölhevítés céljából a (13) csövön át, hogy a hydrogén és a fölös gőz 100° C alá hüttetnek úgy, hogy a gőz kondenzálódik és ekkor latens és folyadékhőjét a fölhevítendő víznek átadja. A víz a (14) csővezetéken a (15) csapon és a (16) vezetéken át vagy elgőzösítés céljából a (4) első hőkicserélő készülékbe vezethető vagy a (17) csapon át leereszthető. A