75678. lajstromszámú szabadalom • Kapaszkodó kerék

— 2 — az egyik, például (6') toló fűd a (7) tár­csával mereven van összekötve, míg a többi tolórúd a (7) tárcsával csuklós kap­csolatban áll. A (6') tolórúd é$ a vele me­reven összekötött (7) tárcsa emellett az egész berendezés vezérművét is képezi. Hogy a kapaszkodókat üzemen kívül helyezhessük, úgyhogy a kerék kívánt esetben fiz (f>) kerékkoszorán is járhás­son, a találmány értelmében a (7) excen­tertárcsa elállítható. A (7) excentertár­csának az (o) középpontja körül való el­állítása vagy kilengetése útján (2. ábra) a (7) excentertáresa (01) középpontja az eredmény vonallal megrajzolt (b) körön íikképen elállítható, hogy a kapaszkodók legalább az esetről-esetre alsó kerékfél­ből nem lépnek ki. A kapaszkodók ha­marabb lépnek ki, de amikor a tengely­középponton átmenő vízszintes alá ke­rülnek, már befelé mozognak. A (7) ex­centertáresa vagy az ehelyett alkal­mazható forgattyúcsapok elállítása révén a kapaszkodók kitolásának mértékét illetve azok behatolási mélységét is mó­dosíthatjuk, illetve menet vagy üzem közben tetszés szerint beállíthatjuk. Az ex center tárcsa vagy forgattyúcsapok el­állítása például a keréktengelynek a (8, 9) csavarkerékáttétel segélyéve) való el­forgatása útján történhet. A találmány értelmében oly közegek is vannak, amelyek a kapaszkodókerék re­pedését a kitolt kapaszkodók következté­ben kemény talajon való járásnál meg­akadályozzák. A rajzon föltüntetett kivi­teli alaknál az (1) tengely egyik végén fölfelé nyúló (10) karral van ellátva, amelynek két (11, 12) támasztó liaránt­rúdja van (3—f>. ábrák). A (10) karban a (13) szán van vezetve, amely a (7) ex­centertáresa (14) csapját hordja és amely a (15) rugók behatása alatt áll. Az (1) tengelynek a (8, 9) csavarkerékáttétel ré­vén való elforgatása folytán a (7) ex­eentertárcsa is el forog. Ha a kapaszkodó­kerék kemény talajon jár, úgy a kapasz­kodók az ismertetett kiképzés folytán ru­galmasan engednek. Az ismertetett ki­képzés azonban lehetővé teszi a kapasz­kodók önműködő beállítását az iizemvi­szonyoknak megfelelően. Ezen célból csupán a (ló) rugók feszültségét a (17) feszítőcsavarok segélyével kell megfele­lően beállítani. A legnagyobb kapaszko­dást mélység határolására a (16) állító­csavar szolgál. A rajzon feltüntetett kiviteli alaknál a (3) kapaszkodók egykarú emeltyűk gya­nánt vannak kiképezve, amelyek forgási tengelye a (4) szögvasgyűrűkben van ágyazva, míg azok szabad végéhez a (0) tolórudak gyanánt kiképezett karok csat­lakoznak. Ilyen lengő kapaszkodók alkal­mazása azzal az előnnyel jár, hogy a ke­rékkoszorú liasítékaiban csúszósurlódás nem lép föl. A lengő egykarú kapaszko­dók helyett azonban más kapaszkodószer­kezetek is, például az ismeretes egyene­sen vezetett kapaszkodók is alkalmazha­tók. Ahelyett, hogy az összes kapaszko­dók tolórúdjai számára csupán egy kö­zös excentertárcsát rendeznénk el, min­den egyes tolórúd vagy esetleg több tolórúd számára egy-egy excenter tárcsa, forgattyúcsap vagy másefféle alkalmaz­ható úgy, hogy a kapaszkodókeréknek közös csapon, több excentertárcsája stb. lesz. A kerékkoszorú tisztítása végett alkal­mas vakaró rendezhető el, amely az alsó koszorúrész egyik pontjában fekszik föl, amelyben a kapaszkodók már vissza, van­nak húzva. Szabadalmi igényeli. 1. Kapaszkodókerék, jellemezve azáltal, hogy a kapaszkodókhoz csatlakozó ru­dak a keréktengelyhez képest excen­trikusan vannak ágyazva olyképen, hogy azok a kerék haladó mozgása folytán önműködőlég, előnyösen te­hermentesített állapotban kifelé és be­felé mozognak. 2. Az 1. igénypontban védett kapaszkodó­kerék kiviteli alakja, jellemezve a ka­paszkodókhoz csatlakozó összes toló-

Next

/
Oldalképek
Tartalom