75666. lajstromszámú szabadalom • Összetett mérőrendszeres távolságmérő

bizonyos távolsági különbségnek a cél nagy távolságánál is, megfelelő nagyságú skálaszakasz felel meg, mely a leolvasás elegendő pontosságát biztosítja. Hosszirányban eltolható ékek helyett ismert módon páronként egymáshoz tartozó forgó-ékek is alkalmazhatók. Különösen-ebben az esetben érhetjük el célt, tudniillik egy meghatározott távolsági szakasz számára való skálaszakasz nagyságának változását, a céltávolság nagysága szerint, a mérőék egyidejű mozgatása által is, az ékszögek nagyságának egymáshoz való helyzetének és forgási sebességének megfelelő megválasztásánál. A különböző egyenértékű mérőrendszereket, melyek a találmány értelmében, vagy egyidejűleg működésbe jutnak, nemcsak mérőékek képezhetik, hanem más optikai elemek is, melyek parallaktikus képeltolásokat idézhetnek elő Eltolható vagy elforgatható ékek helyett, például eltolható objektívek vagy megfordítható, párhuzamos fölületű vagy ékalakú lemezek vagy tükrök is alkalmazhatók. A találmány a csatolt rajzokon két kiviteli példán van föltüntetve. Az 1. ábra •egy lövészárok-távolságmérő távlati nézete, melynek okulárja a báziscsőhöz szög alatt csatlakozik, melynél a találmány értelmében alkalmazott két egyenértékű mérőrendszert egy-egy hosszirányban eltolható ék képezi. A 2. ábra az okuláron keresztül vezetett tengelymetszett, mely a távolságmérőnek a találmányra nézve fontos optikai berendezését nagyobb mértékben tűnteti íei A 3. ábra oly távolságmérő berendezésének vázlata, mely két egymáshoz képest elforgatható mérőék-párral van fölszerelve, melyek a műszer egész mérő terjedelmén belül állandóan forgásnak vannak elávetve. Az 1. és 2. ábrán föltűntetett műszernél az alapvonalcső (l)-el az ehez szög alatt csatlakozó okulár-cső (2)-vel, az alapvonalcső fénybebocsátó nyílásai (3)-al, a beállítógomb (4)-el és a leolvasó beosztás (5)-el van jelölve. Utóbbit a rajzon föltűntetett kiviteli példánál egy végnélküli szalag képezi, mely két (6, 7) csigán van átvezetve; utóbbiak egyikén a (4) mérőgomb van megerősítve. (8) a helyben álló indexet jelöli, a mindenkori skálabeállítás leolvasására. (9) és (10) két eltolható mérőéket jelöl, melyek mindegyike egy eltolható (11), illetve (12) keretben ül és a látmezőnek csak a felét tölti ki. A (11, 12) keretek különböző, (13); illetve (14) ékdarabokat tartalmaznak, melyek (15) illetve (16) rúgok behatása alatt állanak és (17), illetve (18) kapcsolóreteszek működtetésére szolgálnak, melyek (19), illetve (20) csapokkal vannak ellátva; utóbbiakra a (13), illetve a (14) ékdarabok hatnak: A (17, 18) reteszek (21), illeve^ (22) rúgok behatása alatt állanak. (23, 24) két az (5) skálaszalagon ülő orrot jelöl, melyek a mérőékkereteknek az (5) skálaszalaggal való kapcsolását bevezetik. (25, 26) két az okulárcső két végén lévő rúgót jelöl, a mérőékkereteknek véghelyzeteikben való rögzítésére. (27 és 28) az (5) skálaszalagban kiképezett két nyílást jelöl, melyek a (17) és (18) reteszek fölvételére valók, míg a (29) és (30) a műszertokon lévő két ütközőt jelöl. A rajz szerint a (11) mérőékkeret közvetlenül a skálaszalaggal való kapcsolása előtt van, míg a (12) mérőékkeret közvetlenül a szétkapcsolás előtt van. Ha a (7) csigát a (4) beállító gomb forgatása által a rajzon föltűntetett helyzetből az óramutató értelmében tovább forgatjuk, akkor a (23) orr az éklemez (11) keretébe ütközik. Ezáltal az orr ezt a keretet magával viszi és a (15) rúgó a (13) éket visszahúzza úgy, hogy a (21) rúgó a (17) reteszt előre tolhatja és így a skálaszalag (27) nyílásába léphet úgy, hogy a skálaszalag és a (11) mérőkeret közti kapcsolás helyre van állítva. Egyidejűleg a (18) retesz a (12) mérőékkeretet, illetve az ebben eltolható (14) éket a (30) ütközőhöz szorítja úgy, hogy a (14) ékfölülete a (18) retesz (20) csapjára fölfút és a reteszt az