75662. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csúszós igénybevétel ellen nagy ellenállást tanúsító szürkeöntvény előállítására
Megjelent 1919. évi december lió 1911-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 75662. szám. XII/e. OSZTÁLY. Eljárás csúszó igénybevétel ellen nagy ellenállást tanúsító szürkeöntvény előállítására. DIEFE&THÁLER ÁGOST FÜLÖP IGAZGATÓ HEIDELBERGBEN. A bejelentés napja 1918 november hó 6-ika. Elsőbbsége 1916 május hó 9-ike. Az öntöttvasnak olyan géprészek előállítására való alkalmazásával, melyek erős súrlódásnak vannak kitéve, mint pl. a csapágycsészék, gőzhengerek, csúszópofák, dugattyúk, vezetékek és effélék, eddig egymásnak ellenmondó és gyakran . igen rossz tapasztalatokat tettek. Míg egyrészt az ilyen tárgyak néha több évi használatban is a legjobban beváltak, addig másrészt egyéb, azonos fajtájú géprészek csakhamar elkoptak és melegenfutással és kievődéssel gyakran nehézségeket okoztak az üzemben. Megkísérelték már ezeknek a hátrányoknak kiküszöbölését azáltal, hogy az öntöttvasat pontosan analitikus vizsgálódások alapján állították össze (keverték más anyagokkal) anélkül azonban, hogy rendszeres eredményt értek volna ezzel el. Bejelentő ezzel szemben megállapította azt, hogy föltétlenül szükséges, hogy az ilyen tárgyakban egy bizonyos szövezeti állapotot hozzunk létre, hogy minden körülmény közt elkerüljük a fönt említett hátrányokat. Az öntöttvas dermedési diagrammja tudvalevőleg két határállapotot tüntet föl, nevezetesen az egyik oldalon a vas mellett a megkötött szenet és a másik oldalon a vas mellett a grafitállapotban lévő szenet. Ezen két határállapot közt feküsznek a cementit-, a perlit- és a ferritalakú átmenetek. Bejelentő már most felismerte, hogy a jól kifejlesztett, egyenletesen elosztott lamelláris perlitszövezet mérsékelt grafiterezet mellett és a ferrit kizárásával az öntöttvasnak, ill. a belőle készült öntvénynek nagy szilárdságon kívül a lehető legnagyobb éllenállóképességet kölcsönzi a csúszó igénybevétellel bekövetkező kopás ellenében. A jelen találmány tehát abból áll, hogy a vasszénkristályban meghatározott szabályai szerint úgy állítjuk össze az öntöttvasat és úgy vezetjük a belőle kószűlt öntvény lehűlését, hogy a kész öntvényben, ill. géprészben a lemelláris perlitalak kerül túlsúlyba. Ezt a célt bejelentő megállapításai szerint előnyösen kis mennyiségű szenet, szilíciumot, mangánt, foszfort és ként tartalmazó öntottvasösszetétellel érjük el. Ekkor a különböző körülményektől, pl. az öntvény falvastagságaitól függő kihűlési sebesség döntő szerepet játszik. Annyira döntő ez a szerep, hogy ez a kihűlési sebesség képezi a legfontosabb eszközt az elérni kívánt, a ferrit tel-