75653. lajstromszámú szabadalom • Egyesített zár vasuti kocsik bejárati ajtajára és egyebekre

van ellátva, melynek nagysága azonban az iitközőlemez (e) furatánál nagyobb. A (d) iitközőlemez gyűrűalakban ki van vájva és ezen vájatban az (i) ütközőkar (1) pereme helyezkedik el (5. ábra). A (c) zárnyelvre, valamint az (i) üt­közőkarra egy-egy (m) tekercsrúgó tá­maszkodik, mely a zárnyelvet és az ütkö­zőkart állandóan feszült helyzetben tartja. Az (n) kilincstörzs a (d) ütközőlemez és az (i) ütközőkar furatain keresztülha­tolva belül az (o) fogantyúban végződik. Ezen kilincstörzs szögletes keresztmet­szetű, vastagsági mérete pedig akkora, hogy a törzs a (d) lemez (e) furatába épen beleilleszkedhetik. A kilincstörzsre kívülről a (p) fogantyút hordó (r) hüvely van húzva, melynek szögletes kereszt­metszetű (s) nyúlványa az (i) ütközőkar furatában helyezkedik el. Az (r) hüvely úgy van kiképezve, hogy benne a kilincs­törzs szabadon elforoghat és amellett kí­vülről megfelelő kulcs segélyével a hü­velyben lévő kilincstörzs (t) vége meg­fogható. A berendezés működése a következő: Ha a fogantyút belül leszorítjuk, az (n) kilincstörzs elfordul és a (d) ütköző­lemezt a nyíl irányában elforgatja (3. ábra.) Eközben az ütközőlemez (k) nyúl­ványa az (i) ütközőkart is elfordulásra kényszeríti, amely viszont a (c). zárnyelv (j) akasztékjának támaszkodva a záí­nyelvet mozgatja el oly módon, amint azt a (b) vezetőpecek megengedi. A fo­gantyú leszorításakor tehát a zárnyelv a zárba behúzódik és az ajtó fölnyílik, ha pedig a fogantyút elengedjük, az (m) ru­gók a nyelvet ismét visszatérítik eredeti állásába, tehát az ajtót újból zárják. Ha a külső (p) fogantyút szorítjuk le, a (d) le­mez helyén marad, az (i) kar azonban, minthogy az (r) hüvely (s) nyúlványa a kar furatában helyezkedik el, a fent leírt mozgást végzi, tehát az ajtó ugyancsak fölnyílik. Ha a belső (o) fogantyút fölfelé fordítjuk, a kilincstörzs és véle együtt a (d)'vütközőlemez a nyíllal ellentétes irány­ban fordul el úgy, hogy a (d) lemez a 4. ábrán föltűntetett helyzetbe keriil. Ek­kor a zár reteszelve van, mert a külső (p) fogantyút hiába szorítjuk lefelé, a zár­nyelv nem tud befelé mozogni, mert a (d) ütközőlemez teljesen nekifekszik és útját állja. Az ajtót ekkor nem lehet kinyílni. A reteszelést feloldhatjuk belülről oly mó­don, hogy az (o) fogantyút visszafordít­juk eredeti helyzetébe, vagy pedig a föl­oldás történhet kívülről olyképen, hogy megfelelő kulcs segélyével a kilincstörzs (t) végét megfogjuk és erdetei helyzetébe visszaforgatjuk. Ezután az ajtó a belső, vagy külső fogantyú leszorítása aital is­mét fölnyitható. Ha a zárat magánlakások ajtaúa sze­reljük föl, a kilincstörzs szögletes fejét levágjuk és az (r) hüvelybe kívülről egy vasmagot dugunk be, amit a hüvelyhez szögecselünk. Ilyen módon a kilincstörzs kívülről nem közelíthető meg, ha tehát a belső (o) fogantyút fölfelé elforgattuk, a zár reteszelve van és kívülről semmiféle álkuccsal fel nem nyitható. Szabadalmi igények. 1. Egyesített zár vasúti kocsik bejárati ajtajára és egyebekre jellemezve a rú­góhatás alatt álló és a zártokhoz rög­zített pecek segélyével vezetett zár­nyelv akasztékja elé helyezett ütköző­kar, valamint a zárnyelv előtt fekvő, rúgóhatás alatt álló ütközőlemez által, mely utóbbinak köralakú vájatában az ütközőkar köralakú pereme helyezke­dik el, mimellett mind az ütközőkar, mind pedig az ütközőlemez a kilincs­törzs helyén szögletes furattal van el­látva és pedig oly módon, hogy az üt­közőlemez furatába a kilincstörzs il­leszkedik belé, az ütközőkar furata pe­dig a kilincstörzsön kívül a kilincshü­velyt is magába fogadja. 2. Az 1. igényben vécjett berendezés foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (d) ütközőlemezből egy, az (i)

Next

/
Oldalképek
Tartalom