75592. lajstromszámú szabadalom • Újítások ajtózárakon

kilinccsel nem nyitható. A csappantyú ennélfogva a kilincs lenyomogatásától függetlenül mintegy második zárnyelv­ként működik, vagyis a találmánnyal az ajtó kettős zárását érjük el. Az (f) diószár kilengésének határolá­sára (fi) hasíték van rajta kiképezve, melyen a zártokba erősített (f2) pecek megy át. Az (f) diószár csak addig for­gatható el, ameddig az (f2) pecek az (fi) hasíték egyik vagy másik végébe nem üt­közik. A határolás egyrészt megakadá­lyozza, hogy az (f) diószár vége a zár­nyelv záróállásában az előle eltávolodott (1) emeltyűt utolérhesse, másrészt a dió­­szár kilengését az éppen szükséges mér­tékre korlátozza, amiáltal a kilincsdiót a fölösleges kopástól megóvjuk. A találmány szerinti újítás a kettős zá­ráson kívül még egy további fontos előnyt is biztosít. A kilincsdió imént érin­tett kopásának lehető csökkentése szem­pontjából ugyanis lehetőleg arra kell tö­rekedni, hogy a kilincsdió elfordulása kis mértékre legyen korlátozva. Minél ki­sebb azonban a dió elfordulása, annál hosszabbnak kell az (f) diószárnak len­nie, hogy a diószár vége meghatározott eltolást idézzen elő. Ha a diószár vége közvetlenül kap bele a csappantyúba, mint az eddigi záraknál, úgy a dió for­gástengelye a csappantyú közti távolság­nak nagyjában a diószár hosszával kell egyenlőnek lennie. Ez alapon a zártokra nagy szerkezeti hossz adódik ki. A talál­mány szerinti újítással a szerkezeti hossz­ban lényeges megtakarítás érhető el. mert a dió és csappantyú akár közvetle­nül egymás fölött is foglalhat helyet, minthogy a diószár, azáltal hogy végével egy csappantyúnál sokkal mélyebben fekvő pontra hat, a dió és csappantyú kö­zelsége dacára is megkaphatja a dió ko­pása szempontjából szükséges hosszat. A zárszerkezet fontos részei még: a (b) pajzslemez, (i) rekesztő és (g) diórúgó, melyeket azonban az újítás nem érint s bármely ismert módon lehetnek kiké­pezve. A találmány szerinti további újítás* abban áll, hogy a zár zárórészei: a zár­nyelv és a csappantyú különlegesen van­nak kiképezve, még pedig hosszirányban oldalt kivájt hasábos, vagy hengeres tes­tek alakjában. A zárórészek ilymódoi; való előállítása legegyszerűbben lemez hő való sajtolás útján félhasáb, vagy félben gex-alakú sajtolószerszámokkal történik. Történhetik azonban öntés, vagy más is mert eljárások segélyével is. Az eddig' tömör hasábokat, vagy hengereket mutató zárórészekkel szemben az újítással lénye­ges anyagmegtakarítást érünk el anélkül , hogy az újítás szerint kialakított záróré­szek szilárdsági szempontból hátrányo­sabbak volnának. Tekintettel továbbá arra, hogy úgy a csappantyú, mint a zár­nyelv rúgóhatása alatt álló részek, e ré­szeknek az újítás értelmében való kikép­zése azzal a további előnnyel jár, hogy tö­megük is aránylag jelentékenyen ki seb'-, tehát a rúgóhatásnak könnyebben enge delmeskednek s nyílásaikba könnyedéi-, ben és kisebb csattanással csappannak bí Szoba dalmi igényel 1. Újítás zárakon, azáltal jellemezve, hogy a kilincscsappantyú működteté­sére ez utóbbi és a kilincsdió szára közé egy a zárnyelv alkalmas nyúlvá­nyán csap körül forgathatóan elren­dezett kétkarú emeltyű akként van közbeiktatva, hogy ez az emeltyű a zárnyelv nyitott állásában egyik kar­jával a diószárra, másik karjával a csappantyú egy kiálló peckére, vagy nyúlványára támaszkodik úgy, hogy ezen állásban a diószár mozgásának u csappantyúra való átvitelét megen­gedi s a csappantyú kilinccsel nyit ható, a zárnyelv záró állásában ellen­ben az emeltyű a diószárral és csap­­pantyúpeeekkel, ill. nyúlvánnyal való érintkezés alól kikerül úgy, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom