75589. lajstromszámú szabadalom • Berendezés állati testek értékesítésére
alakú (14) bádogállványból, a betolható (15) kaparóból és a fűtött fenék fölött tovahaladó (16) ke velőkarokból áll. A .szerkezetet a (17, IS) kúpkerékhajtás működteti. A kiürítőnyílás (19)-nél van elrendezve. A berendezés működése a következő: Miután a földolgozandó tömegeket a töltőtérbe beadagoltuk, a födőt nyomásbiztosán zárjuk és mindkét fűtőszerkezetbe a fölső (20) gőzbevezetőcsapon keresztül, a (21) légtelenítőcsap nyitása mellett gőzt bocsátunk. Ezáltal a belső teret a benne foglalt levegővel, valamennyi vasalkatrésszel és a kezelendő anyag fölül etével együtt fölhevítjük úgy, hogy a fűtés hosszabb behatása után a (24) csövön át a belső térbe beboesátott sterilizálógőz csak melegített tárgyakat ér és ebből folvólag kevésbbé kondenzálódik, mint hogyha a belső tér a gőz belépése előtt nem fűttetet.t volna. Ha a gőz kilépni kezd, légtelenítőcsapot zárjuk. A kondenzvízképződés korlátozása a sterilizálási folyamat alatt képződő fo- 1 yadékmennyiség beszáradásának időtartamát megrövidíti, mert ez a folyadékmennyiség kisebb marad. A szárítási időtartamnak csökkentése még az előállított készítmény minőségére is előnyösen hat, így pl. ha tápanyagok előállításáról van szó. Ha a szükséges gőzfeszültség (körülbelül 4—5 at.) az anyagra annak minősége és mennyisége szerint körülbelül 1 j—1 óráig hatott, akkor a töltőtér fenekén lévő kavaróművet lassú forgásba hozzuk. A (7) keverőkarok ekkor az anyag azon részeit, amelyek közvetlenül ;i szitafenéken feküsznek és ezért a sterilizálógőz hatásának leginkább vannak kitéve. oly mértékben, amilyenben ezen behatás folytán szétdörzsölhetőkké váltak, a szitafenék gyűrűalakú részén lefelé nyomják és a karok fölött fekvő anyagot meglazítják úgy, hogy ezen részek jobban és gyorsabban tétetnek ki a gőz szétbontó hatásának, mint hogyha mozdulatlanok maradtak volna. Ezután a kavaróművet bizonyos lassú menetben a sterilizálófolyamat egész tartama alatt mozgásban tarthatjuk vagy pedig időnként (körülbelül 15—20 percenként 2—3 percig) gyorsabban forgathatjuk. Az átnyomott anyag tökéletesen fölaprítva és részben zsírtalanítva és az enyvtől megszabadítva esik az asztalalakú (13) szitalapra és itt a gőzsterilizáló és zsírtalanító hatásának különösen nagy fölületet nyújt. A (13) lapon fekvő anyag tehát tovább is a gőz kilúgozó és sterilizáló hatásának van kitéve, minthogy a készülék fenekén összegyűlő folyadékok (enyvvíz és zsír) az asztalalakú lap alatt a túlfolyatón át a készülékből folytonosan a zsírleválasztóba lépnek át, amint ez az 1. ábrán van föltüntetve. Az aprítóművelettel mindenekelőtt elérjük, hogy a földolgozandó anyag egyes részei lehetőleg gyorsan és bensően érintkeznek a sterilizálógőzzel, ami főleg a 1 csontok, mint a. kezelt anyag legnagyobb | ellenállóképességű részeinek zsírtalanítása és szétmállása szempontjából különösen fontos. A kavarómű (7) karjai ugyanis mindenekelőtt a csontokat körülvevő lágy és könnyebben szétbontható részeket hajtják a szitafenéken keresztül. Ezáltal a keverőkarok körzetébe jutó csontok szabaddá tétetnek és a gőz beha tásának szintén gyorsabban tétetnek ki, mintha az anyag alsó részében az állandó vagy időszakos mozgást nem létesítenők. Ezt a sterilizáló vagy zsírtalanító folyamatot és pedig főleg az utolsó folyamatot az anyagnak az asztalalakú szitalapon aprított és lazított állapotban való fölhalmozása rendkívül hatályos módon támogatja, amennyiben a gőz az anyagra tovább is folytonos hatást gyakorolhat, mert a készülékben képződő folyadéktömegek nem emelkedhetnek oly magasra, hogy a szitalapon fekvő anyagot befödjék. A sterilizáló- és zsír tál aní tófolyamat i véget ért, ha a szitafeneken a kezelt 1 anyagból több rész már nem esik keresz| tül. Ezt két egymással szemben fekvő
