75589. lajstromszámú szabadalom • Berendezés állati testek értékesítésére
nyomólevegő előmelegítésére berendezett fűtőlappal ellátott fenék függőleges metszetét, a 8. ábrán ugyanezen fenék vízszintes metszetét, a 9. ábrán a -7. és a 8. ábra szerinti fenék kissé módosított kivitelének függőleges metszetét, a r 10. ábrán az állati testek értékesítésére Szolgáló berendezés különleges kiviteli alakjának függőleges középmetszetét és a 11. ábrán a .10. ábra töltőterének A—B vonala, mentén vett vízszintes'metszetét szemléltettük. .. . A kivonatoló az 5 at. nyomásra megvizsgált hengeres (a) tartályból áll, melyet a (b) födél tömítően elzár és melyben a (c) szűrőkosár van elrendezve; ez a kosár az értékesítendő állati testek fölvételére szolgál. Az (a) tartályba a (d) •csövön keresztül gőzt vezetünk be, mely a belső térben körülbelül 4 at. nyomást létesít. Az állati testekből kiváló zsír és enyv vagy vérfolyadék a kivonatoló (f) fenekén gyűl össze. A fenék fűtésénél a rajta álló víz nagy része folytonosan clgőzölög. A kivdnatolóban ily módon a szükséges nyomás tartható fönn anélkül, hogy további friss gőzt; kellene a (d) csövön bevezetnünk. A kivonatoló alsó részén a (g) esőtoldathoz (3. ábra) az (1) elzárószeleppel (1. ábra) ellátott (h) cső csatlakozik, mely a zsírleválasztóhoz vezet. A (g) csőtoldatnak célszerűen a 4. ábrából látható alakja van és a tartály belsejével az aránylag hosszá (i) hasíték útján áll öszszeköttetésben, amelyen a zsír az esetleges enyvvízzel együtt könnyen lefolyhat. Az (a) tartály (f) feneke befelé van boltozva, mi mellett vagy csak a fe nék középső része van fűtve vagy pedig ez a rósz van legjobban hevítve. Ezen célból az 1. és az 5. ábra szerint a fenék középső része alatt a második (j) fenékfal nyer megerősítést, ami által fütőkamra gyanánt szolgáló üreg képződik, amelybe “illetve amelyen keresztül fűtőgőzt vezetünk. Ha a kivonatolót gőz helyett szénvagy fatüzeléssel kívánjuk fűteni, akkor az (f) fenék alsó oldalán a (k) melegítőlapot alkalmazzuk (6. ábra), mely közepén meg van vastagítva. A vastagított rész tüzelés közben nagyobb, mennyiségű hőt tárol. Ha tehát a tűz ereje már csökkent' vSgy ha a tűz már kialudt, a fűtőlap középső része még mindig ad le a ’ bemie foglaltatott hőből. Ha a fenék nem volna ívelt és mindenütt egyformán erősen volna fűtve, akkor az elgőzölés is mindenütt egyforma volna és a folyadék mindenütt egyforma erősen hullámozna. Ennek következtében az enyvvíz a zsírral együtt az (i) ki lépőiméi ték előtt (3. ábra) állandóan oly erősen hullámozna és fecskendezne, hogy a fölszinen úszó zsírréteg kilépése akadályozva volna és csak tökéletlenül menne végbe. Ha azonban a feneket a találmány szerint boltozottal! képezzük ki és csupán a középen fűtjük vagy legalább is itt fűtjük legjobban, akkor a folyadék csupán a tartály közepén gőzölög és hullámzik erősen. Ezáltal a zsír a tartály fala felé hajtatik; minthogy pedig a folyadék ott nvugodtabb, a zsír az enyvvíz által nem gátolva lehetőleg tökéletesen a kibocsátóesőtoldatba léphet. Az 1. ábra értelmében a kivonatoló a vele együttműködő zsírleválasztóval öszsze van építve és közvetlenül az (f) fenék alatt fekszik. A zsírleválasztó szintén 5 at. nyomásra van megvizsgálva és két egymás fölött elrendezett (m) és (n) kamrából áll. Ezeket a kamrákat az (o) cső köti össze egymással, mely a (p) elzárószeleppei áll kapcsolatban és az enyvvíznek a fölső kamrából az alsóba való átvezetésére szolgál. Azonkívül a kamrák fölső részei még az (s) elzárószelepen ellátott (r) nyomáskiegyenlítőcső útján vannak egymással összekötve. Az (o) csőnek az (m) kamrával való összekötési helyén még a (q) lebocsátócsap van elrendezve, amelyen keresztül az (m) kamrában visszamaradó zsír lebocsátható. Az (n) kamrából az enyvvíz a (ti) nyo
