75564. lajstromszámú szabadalom • Harántkeresztfal lágyestű léghajók számára

_ 2 _ ha a fonalak nincsenek diagonálisan el­rendezve, nem kerülhetjük el, de még azon hátrány is föllép, hogy a, burok ke­resztmetszetdeformációi esetén a köte­lek terhelése igen egyenlőtlenné válik és ennek megfelelően a burok és a rekeszfal egyenlőtlen igénybevételeket szenved. Ezen hátrány elkerülésére a találmány szerint, a léghajó függőleges tengelyé­hez képest diagonálisan futó fonalakkal elrendezett rekeszfal merevítését nem kötelek, hanem oly szövetfalak segélyé­vel eszközöljük, amelyek a rekeszfal diagonálisan futó fonalak mentén van­nak széleikkel a rekeszfalhoz erő­sítve. Ezen esetben ezen szövetfa­lak szálainak is diagonálisan kell a léghajó hossztengelyéhez képest íut­­niok. Az ily falakkal való mere­­vítés a diagonális elrendezést igényli, mert csupán ennek esetén nem hosszab­bodik meg a ballonkeresztmetszet defor­mációja alkalmával a megerősítési vo­nal. Egyébként a szövetfalnak meg kel­lene nyúlnia, hogy a befűződést elke­rüljük. Mivel a diagonális elrendezés mellőzésekor ezt a merevítcfalak nem végezhetnék, világos, hogy a hurok fű­ződnék he. Ahelyett, hogy a merevítőfa­lakat úgy rendeznők el, hogy a rekesz­fal függőleges tengelyéhez képest diago­nálisan futó vonalak mentén vannak a rekeszfalhoz erősítve és hogy fonalaik a hossztengelyhez képest diagonálisan futnak, a merevítőfalakat a fonalak irányára való tekintet nélkül akkor is alkalmazhatjuk, ha kötélhurkokat hasz­nálunk, melyek a szövetfalaknak köriv­­alakú szélein mennek keresztül és ma­guk részéről is a hurok kerületére erősí­tett szegélyzőövre vannak erősítve. Ezál­tal a rekeszfal terhelése egyenletesen osz­lik el a burkon és ez csekéllyé vétetik igénybe; a rekeszfal igénybevétele is csekély. Ez utóbbi kivi tol tehát ugyan­azon előnyöket nyújtja, mint a kötelek nélküli egyszerű szövetfalak, amelyek a hossztengelyhez képest diagonálisan futó fonalakkal vannak elrendezve, azonban lényegesen kisebb súlyú. A mellékelt rajz mutatja a találmány tárgyát. 1. és 2. ábra a ballon deformációjának vázlata a diagonális fonalak lefutásával. 3. ábra a rekeszfal keresztmetszete diagonális merevítő szövetfalakkal, me­lyeknek fonalai szintén diagonálisan futnak. 4. ábra azon foganatosítási alak táv­lati képe, amelynél a merevítés ívalak­ban kivágott szövetfalak és ívalakú sze­gélyezőöv révén történik. Az 1. és 2. ábrában (a) a burok, (b) a rekeszfal és (c) és (d) a léghajó függőle­ges tengelyéhez képest diagonálisan futó vonalak amelyek mentén vannak a merevítő szövetfalak a rekeszfalhoz erő­sítve. A rekeszfal fonalai ugyanezen vo­nalak mentén futnak. Ha az elrendezés nem ilyen volna, úgy világos, hogy az esetben, ha a ballon keresztmetszete az 1. ábrabeli koraiakból a 2. ábrabeli to­­j ás alakúvá deformálódnék, akkar a bal­lonnak be kellene fűződnie a rekeszfal függőleges irányú erős húzó igénybevé­tele mellett. Ezzel szemben a rekeszfal fonalainak, ill. a merevítőfalak megerő­sítő széleinek diagonális elrendezése foly­tán a rekeszfal a deformációt követheti, amennyiben az (1‘) hosszívben mérve a 2. ábrában ugyanakkora, mint ugyan­azon vonal (1) hossza az 1. ábrában. A 3. ábra szerint az (e) és (f) merevítőfa­lak szövetfalakból állanak, amelyek a rajzban föltüntetett módon derékszög alakban vannak kivágva és amelyeknek fonalai a léghajó hossztengelyéhez ké­pest diagonálisan futnak, úgy hogy ■ a terhelőerők a nyilakkal jelzett irányban működnek. Ezen (e) és (f) falak mind­( két oldalon csupán a (e) vonalak, illetve csupán a (d) vonalak, avagy az egyik oldalon a (e) vonalak és a másik oldalon a (d) vonalak mentén lehetnek elren­dezve. A 4. ábrabeli foganatosítási alak­nál'az (f) és (g) merevítő szöveti alak NYOM G

Next

/
Oldalképek
Tartalom