75558. lajstromszámú szabadalom • Fűtőberendezés

t -(MR) köpenyeseiből áll (2. ábra), melybe a kisebb átmérőjű (IR) belső eső van be­építve. Az (MR) köpenycsőnek két ol­dalsó csőtoldata van, melyek közül az (e) toldat a kályhához (1. ábra), az (a) toldat pedig a kürtőhöz vezető könyök­lőhöz csatlakozik. Az (MR) köpenyckő íölül és alul el van zárva és csak egv-egy nyílással bír, melyen a belső (IR) eső bevezethető. Azonban úgy a (D) fedő, mint a (1)‘) fenéklap levehető, az eset­leg lerakódó korom eltávolítására. Az ÍR) belső csövön 4—;') esonkakúp­­szerű (wz) fölület van fölerősítve, me­lyek egymáshoz képest 90—90°-al van­nak elforgatva. Az egész szerkezet ren­desen 0.8—1 mm. vastag vasbádogból készül. A vaskályha alágyujtása az (o) rostélyon történik és a keletkezett füst­gázok az (e) esőtoldaton át a kaloriferbe jutnak és a kisebb fajsúly folytán föl­­szállnak. Hogy a fölszállás sebessége cse­kélyebb legyen, az űrös esonkakúpalaky (wz) lemezek szélfogók gyanánt vannak •elrendezve. Ha a füstgázok lassan jár­ják át a kalorifert, akkor meglehetősen lehűtve jutnak a kürtőbe. A füstgázok a kaloriferen át való haladásuk közben az (MR) köpeny cső vet és az (IR) belső csövet fölhevítik és az ezen csövek által fölmelegített levegő fölfelé száll; eköz­ben az (IR) cső (S) helyén légritkított tér keletkezik, minek következtében az (i) esővégen beáramló hideg levegő föl­­»száll, a beáramló hideg levegő az (MR) és (IR) csövekkel való érintkezés folytán szintén fölmelegszik és a (t) furatokon át a helyiségbe áramlik, melynek menye­­zete felé száll. Miután melegét a környe­zetnek átadta, tehát lehűlt, újból leszáll és a játék ismétlődik. A levegő tehát folytonosan kering, minek az a követ­kezménye, hogy a helyiség egyenletesen és tartósan melegíttetik föl. Ilvmódon a kályha és légfűtésnek kombinációját kapjuk, mely főleg a légfűtésnek előnyeit használja ki, míg a kályhafűtés hátrá­nyait minimumra redukálja. A szokásos szobakályháknál a tüzelő­anyag melegének nagy része a még na­gyon forró égési gázokkal a kürtőn át távozik, tehát hosszabb ideig tart, míg a helyiség a megkívánt hőmérsékletre föl­melegszik. A találmány szerinti készülék a tülő­­anyag fűtőértékét az eddiginél jobban kihasználja, a helyiség gyorsan fölme­legszik, tehát igen gyorsan lép föl az az egyensúlyi állapot, melyben csupán az ablak- és ajtóhasítékokon át veszendőbe menő melegmennyiséget kell pótolni, mely egyensúlyi állapot fenntartására csekélymennyiségű tüzelőanyagra van szükség, miáltal nagy tüzelőanyagmeg­takarítást érünk el. Az ismertetett berendezés a uagy líi­­zelőau}- agmegüi kari ás folytán gazda­sági tekintetben nagy haladást jelent, mert nagy fűtőeffektust érünk el, lehető­leg csekély tüzelőanyagszükséglet mel­lett, A fűtőtest könnyen hozzáférhető és tisztítható. A berendezés kiszolgálása gyors és a fűtőtől semmi intelligenciát nem igényel. A melegfejlesztés és leadás önműködően megy végbe, mert a fűtő­gázok átvonulásuk közben annál több meleget adnak le, mennél hidegebb a szoba. Ezáltal a melegfejlődés is gyor­san hozzáilleszkedik a külső atmoszféri­kus behatáshoz. Az üzem megbízható és veszélytelen. A kalorifer a környezethez építészeti szempontból hozzáilleszthető és vagy hengeres vagy szögletes alakban épít­hető; a rajz természetesen csak példaké­pem kivitelt szemléltet. A kalorifer főelőnye, hogy teljesíti a fűtőberendezésekkel szemben támasztott azt a követelményt, hogy a tüzelőanyag­ban rejlő melegmennyiséget nagymérték­ben kihasználja és hogy a helyiségmeleg, lehető csekély tüzelőanyagfogyasztás mellett, tartósan állandó magasságban tartatik. Szabadalmi igények. 3. Helyiségek számára való fűtőberende­zés,- jellemezve azáltal, hogy egy vas­nyomd*

Next

/
Oldalképek
Tartalom