75519. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés gázanalizáló készülékek regisztráló művein a rendesnél nagyobb gázmennyiség regisztrálására

.selő (e) láncra van függesztve. Az ellen­súly az (n) állító csavaranyához támasz­kodik, mely az (1) beosztáson föl-alá 'csa­­varható. A beosztás alsó (1) része csavar­menetekkel van ellátva és az (e) súly számára való (o) * hasítékkal bír. A (d) kerék az (í) ütközővel van ellátva, mely akkor, mikor a mérőharang a gázkeve­­réknek ebbe való belépésénél emelkedik, végül a (d) kerék tengelyén ülő, nagyobb átmérőjű laza (h) keréken elrendezett (g) ütközőhöz ütközik. A (h) keréken az egyik végével ehhez erősített (j) lánc fut, mely másik végén az (i) festékiront vi­seli, mely a (K) diagrammon az (A) mé­rőharang mozgásait föl jegyzi. Az (i) irón tehát csak akkor lép működésbe, amikor az (f) ütköző a (g) ütközőhöz ütközik és a nagyobb (h) kereket magával viszi, vagyis más szóval a regisztrálás csak a mérőharangnak a töltés vége fölé való mozgását öleli föl. Ez a mozgás azonban úgv van átvive, hogy az (i) irón nagyobb mozgást kap, mint a harang, miáltal a regisztrálás világosabbá válik. Ha. ezt a készüléket, melynek dia­grammja csak 0—20 térfogatszázalékok regisztrálására volt számítva és egyéb­ként is csak ezen határok közötti regisz­trálására voltak szerkesztve, oly esetek­ben akarjuk fölhasználni, amikor a vizs­gálandó gáz 20%-nál nagyobb tartalmú, a találmány értelmében a fönt leírt készü­lék az (1) beosztásisal van kiegészítve, mely a (c) lánc révén az (A) mérőharang­gal úgy mííködik együtt, hogy ez megha­tározott tetszőleges darabbal emelhető, melyet azután a (c) láncon levő (m) mu­tató az (1) beosztáson megjelöl. Az elrendezés működési módját a kö­vetkező példa világítja meg. Valamely gázkeverék egyik oly alkat­részének analízisénél, melynek mennyi­sége például a keverék egész térfogatá­nak 20 és 30%-a között fekszik; a fon­tiek szerint az ismeretes készüléket nem alkalmazhatjuk, mivel az elnveletés után nem marad vissza elég nagy’ gázmennyi­ség arra, hogy a mérőharang oly nagy darabot mozogjon el, hogy az (f) és (g) részek találkozzanak. A találmány értel­mében ekkor a regisztrálás azáltal tör­ténik, hogy a mérőharangot, mielőtt a gázkeveréket beengedjük, egy bizonyos darabbal megemeljük, ami például az (1) beosztáson 10%-kal van megjelölve ezt a fölfelétolást azáltal idézzük elő, hogy az (n) az anyát annyira csavarjuk le, míg a mutató a beosztás (10) vonásáig nem ért. Az (f) ütköző ezen műveletnél meg­felelő darabbal elforog és a rajzon vonal­­kázottan föltűntetett helyzetet foglalja el. Az elnyelető edényből beáramló gáz­keverék ezután a mérőharangba lép be, mely lassanként megemeltetik és a re­gisztrálóművet mozgásba hozza, A mérő­harang akkor nyilvánvalóan később ho­­zatik működésbe és rövidebb darabon mozog el, mint előbb és pedig oly rövid darabbal, hogy a harang normális kimoz­­dulási helyzeténél az (f) és (g) részek nem találkoznak össze. A tett átállításnál azonban ezek a részek összetalálkoznak és az (i) irón a (k) diagrammon mozog, mire az eredmény a diagrammról leol­vasható. Az eredmény ama gázmennyisé­get. adja meg pontosan, mely az elnyele­­tőedényben az (1) beosztáson meghatá­rozott 10%-on fölül nyelefett. el, minek folytán az elnyelt, gázmennyiség teljes térfogata a diagrammon és az (1) beosz­táson jelzettek összege. Az (f) ütközőnek a (g) ütközőtől való távolsága rendszerint átállítás nélkül épen az eredeti gáztérfogat. 80%-ának maradékával egyenlő, mely itt a rajzon a ívvel van jelölve. Ha a mozgás a na­gyobb (h) kerék velemenesztésével to­vább folytatódik, ügy ez a (k) diagram­mon regisztráltat!k, miért is a ? ív az eredeti gáztérfogat 80-on fölül visszama­­radó százalékainak felel meg. Ha most a mérőharangot a (10) vonás­nak megfelelő darabbal emeljük, úgy7 az ütköző a vonalkázott helyzetbe tolatik el. Ha azután az elnyeletéstől visszamaradó gázkeveréket bocsátjuk be a mérőharang­ba, akkor a regisztrálómű ismeretes mó­nyomda

Next

/
Oldalképek
Tartalom