75487. lajstromszámú szabadalom • Célzókészülék lövedékeknek (bombáknak) légi járműből való ledobására

— 333 -sodik skálabeosztáson (a levegővel telt térben történő esésnek megfelelő skálabeosztáson) rögzítjük és ebből most mozdulatlan távcsővel irányzunk, amíg a kívánt céltárgy a távcső látkörében megjelenik, mely pillanatban azután a bombákat ledobjuk. A tangensek helyett természetesen a keletkező szögek nagyságát ívmértékben is jelezheti a két skálabeosztás. A mellékelt rajz a találmány tárgyának egy foganatosítási példáját ábrázolja. Az 1. ábra az egész berendezés oldalnézete, a 2. ábra a célzó távcső és az ezt vezető derékszögű állvány, valamint a beállító tolóka függélyes metszete., a 3. ábra a tolóka és a libellák fölülnézete, a 4. ábra a célzó távcső fölső végének hosszmetszete, az 5. ábra az óraművön elrendezett magassági skálabeosztás fölülnézete, a 6. ábra az óramű által működtetett elektromos kapcsoló szerkezet vázlatos képe és a. * 7. ábra a két, ill. három részű skálabeosztás fölülnézete. A találmánynak a következő ismert elmélet szolgált alapul. A röpülőgépből ledobott lövedék a következő erők befolyása alatt áll: 1. a. nehézségi erő (szabad esési), 2. a röpülőgép saját sebessége, 3. a szsél ereje és iránya és 4. a levegő ellenállása. A röpülőgép saját sebessége a szél erejétől és irányától függ, minthogy ez a sebesség egyenlő a röpülőgép normális sebességével hozzáadva ehhez, vagy levonva belőle a szélerősségnek a menetirányba eső komponensét A lövedéknek a szélerősség másik komponense által való oldalirányú eltérítése, mint meglehetősen jelentéktelen befolyás elhanyagolható. Ha egyelőre eltekintünk a légellenállás befolyásától, akkor a ledobási távolság egyenlő a röpülőgép által a lövedéknek a (h) magasságából való szüksége* t-_;/2

h g mp. alatt megtett útjával tehát s-v^m. g ahol (v) a röpülőgép sebesség* méterekben másodpercenkint. A jelen készülék, mely a röpülőgépbe* szabadon lengethetően (ingóan) van fölfüggesztve, következő berendezésű: A derékszögű (1) állványon, melyet a (T) vasból való (2) vízszintes és a lapos vasból való (3) függélyes szár alkot, a (4) célzó távcső van elrendezve. E távcső fölső része az (5) tolókán forgathatóan van megerősítve, melynek két (6) libellája és egy (7) kivágása van. Ez az (5) tolóka az. (1) állvány (2) vízszintes szárán eltolható. • Az (5) tolóka (7) kivágásában két (8) mutató van, mely annak a két-, ill. háromrészű (60—62) skálabeosztáson való beállítására szolgál (7* ábra), mely skálabeosztás a (2) vízszintes állványszár fölső laposi oldalán van elrendezve. A három skálabeosztás célszerűen különböző szinű, pl. a (60) középső beosztás fekete, a két szélső közül pedig az egyik, a (61) beosztás pl. vörös* a másik a (62) beosztás pl. zöld. A (3) függélyes állványszár alsó végén a (9) irányzócsúcs (célgömb) van elrendezve, melyhez a (10) teleszkóprúd van csuklósan erősítve. Ennek a (10) rúdnak fölső végén van a (4) távcső csuklósan megerősítve úgy, hogy az (5) tolóka eltolásakor ill. a (3) függélyes állványszár és a (4) távcső közt lévő szög (1. ábra) kisebbítésekor, vagy nagyobbífásakor a (10) rúd betolódhatik, az azt körülvevő, a (4) távcsővel összekötött csőbe, vagy kihúzódhatik abból. A (9) irányzócsúcs pontosan a (4) távcső látkörének közepe alatt foglal helyett. A (2) állványszár két vége szög (csap) alakjában van kiképezve és (12), ill. (13) állítószerkezetben nyugszik, melyek közül a (12) az egész (1) állvány magasirányú és a (13) oldalirányú beállításra való úgy, hogy a (2)