75470. lajstromszámú szabadalom • Mótoros eke a mótorkocsira akasztott külön ekével

o Az ekét rendszerint úgy használjuk, hogy jobboldali (b) hajtókereke azon (l) ekebarázdában jár (1. ábra), mely a meg­előző fordulónál keletkezett, míg a bal­oldali (b) hajtókerék, valamint a (c) kor­mánykerék a még föl nem szántott föl­dön gördül. Szükség esetén úgy is használható a gép, hogy úgy a két (b) hajtókerék (mellső kerekek), mint a (e) kormányke­rék (hátsó kerekek) a még föl nem szán­tót földön járjon, ami a (h) vonóláncnak a motorkocsin lévő támadási pontjának egyszerűen jobbfelé, azaz a (c) kormány­kerék síkjától befelé' való eltolásával tör­ténhetik. Az ismert, a 3. ábrán vázlatosan föl­tűntetett elrendezéshez viszonyítva a jelen elrendezés főleg a következő elő­nyökkel jár. 1. A„motorkocsi két (b) mellső kereke hajtókerekül használható föl, ami lehe­tetlen lenne, ha a (e), illetve a (cl) kor­mánykerék (3. ábra) elől volna elren­dezve. A kocsinak a tovamozgatáshoz szükséges adhéziósulya tehát a két (b) kerékre osztható el. Ennekfolytán ez a két kerék kisebb szélességű lehet, mint egyetlen egy hajtókerék használata ese­tén é'S így könnvebl)en találhat helyet az (1) ekebarázdában. Továbbá nem forog fönn annak szüksége, hogy a (c) kor-, mánvkeréknek állandó ferde helyzetet adjunk (lásd a 3. ábrán (cl)-nél), oly célból, hogy a motorkocsi állandó menet­irányát biztosítsuk, mint ahogy az egyet­lenegy hajtókerék alkalmazása esetén elmaradhatatlan. Minthogy tehát a (c) kormánykerék ilyen ferde helyzetére itt nincs szükség és így ez a kormánykerék nem is csúszik folytonosan a földön, mint akkor, ha ferdén van elhelyezve, ezért a kormánykerék erőfogyasztása is cse­kély. Végül az eke kis helyen való meg­fordulása válik lehetővé a két (b) mellső hajtókerék valamelyike körül, míg ellen­ben egyetlenegy hajtókerék és ezzel kap. csölatban egy támasztókerék (közönséges járműkerék) alkalmazása esetén az eke kis helyen való megfordulása csak ezen támasztókerék körül lehetséges. 2. Ha a gépet az 1. ábrán föltűntetett módon használjuk, az' eke vontatási iránya a két (b) hajtókerék síkja közé esik és így a motorkocsinak nincs tenden­ciája, hogy függélyes tengely körül ol­dalra forogjon. Nem szükséges tehát, hogy a (c) kormány keréknek folytonos ferde helyzetet adjunk, hogy a menet­irányt biztosítjuk és így a kormánykerék csak gördülni fog a földön, anélkül, hogy egyszersmind csúsznék is azon. Ezáltal a kormányzás meg van könnyítve és a kormánykerék erőfogyasztása csekély. 3 .Minthogy a hajtóerő a gép mellső kerekeire hat, a húzóerő nem veszi . a gépállványt egész hosszúságában igény­be. Ha ellenben a kormánykerék van elől elrendezve, akkor az egész húzóerőt a gépállvány viszi át az ekére úgy, hogy ebben nyomófeszültségek keletkeznek és így a gépállvánv erősebbre méretezendő. 4. A motorkocsi kerekeinek jelen el­rendezésinél a (h) húzóláncnak a (b) haj­tókeréktengely alatt fekvő síkban vaáó megerősítése nagy mértékben előnyös lesz a gépre, mert ezáltal olyan erőnyo­maték származik, mely a (c) kormány­kereket tehermentesíti és a hajtókereke­ket terheli úgy, hogy a kormányzás meg van könnyítve és a földdel szemben a szükséges hajtókerékadhezionyomás ér­hető el a kocsi kisebb súlyával, mint ami­lyen egyébként szükséges lenne. Szabadalmi igények. 1. Motoros eke a motorkocsira akasztott külön ekével, azáltal jellemezve, hogy az eke a motorkocsinak kormányke­rékül szolgáló hátsó kereke és hájtó­kerekeül szolgáló mellső kerekei kö­zött van elrendezve. 2. Az 1. igényben védett motoros eke foganatosítási alakja, azáltal jelle­mezve, hogy az eke a motorkocsihoz olyan helyen van kapcsolva, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom