75463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzegföld víztelenítésére
kőzik, Amely a fölfelé nyúló, lvukazottfalú (15) csővel van ellátva. A (9) térhez a (16) gőzvezeték csatlakozik, amely a (8) rostéiy tisztítására való gőz bebocsájtására szolgál. A (0) tér alsó részén a vízelvezető (17) vezeték van elrendezve. A (17) vezetékije csapadékvízgyüjtőedények vannak iktatva vagy pedig, ha a berendezésnél több torony talál alkalmazást, úgy abba a (18) centrifugális szivattyú van iktatva, amely a vizet a hozzácsatlakozó (10) vezetéken át a következő toronyba szállítja. A berendezés működési módja a következő: A tornyot először az (5) tolattyú kinyitása után friss tőzegfölddel töltjük meg, amelynek víztartalma rendesen 85%. A tőzegföld a (8) rostélyra hull, mi kőris az (1) torony a képlékeny tömeggel fokozatosan megtelik. A (7) tolattvúk és a gőzvezetékek emellett el vannak zárva, ellenben a (17) vízelvezető vezeték nyitva van, hogy a tőzegföldből kifolyó csekélymennyiségű víz a (1 •) ) elágazócsövön át eltávozhasson. Az említett magasságú toronyban a tőzeg a szűkebb (3) aknarész alatt körülbelül 2 légköri (abszolút) nyomás alatt áll. Az ezen nyomás folytán a tőzegből kisajtolt víz mennyisége a súlynak körülbelül 30%-a. Most a (13) gőzvezetéken, valamint a (11) és (12) gyűrűs vezetékeken át gőzt bocsájtunk be. A gőz a tőzeget még jobban előmelegíti, aminek az a következménye, hogy közvetlenül azután a tőzegben tartalmazott folyadék fokozottabb mértékben válik szabaddá. Számos kísérlet igazolta, hogy a víztartalom ekkor a fri&s tőzeg tonnájaként 450 kg.-mai csökken. A körülbelül 90 C°-kal távozó vizet a (17, 10, 20) vezetéken át a második toronyba szivattyúzzuk. Amint a folyadék kifolyása a körülijeiül 100 °-os gőz és tőzegoszlop nyomása alatt álló tömegből megszűnik, a tornyot, amelyet időközben folytonosan friss tőzeggel utántöltöttük, az (5) tolattyúval elzárjuk. Ezután a külömböző (11, 12 13) csővezetékeken át 5 atmoszféra túlnyomású gőzt vezetünk a toronyba. A tőzeg hőmérséklete ennekfolytán fokozatosan 150 C°-ra emelkedik. Kitűnt, hogy ez a hőmérséklet kapcsolatban az 5 légköri nyomással a nedvességtartalomnak 08%-kal való leszorítására elégséges. A torony alsó részéből kifolyó vizet egy második toronyba vezetjük, amely ezen időpontban még egy pillanatig nyitva van. Tekintettel azon nagy nyomásra, amely alatt a tömeg az első toronyban áll, a (18) szivattyúra most szükség nincsen. Ha a (10) csővezetékből az első toronynál folyadék már nem folyik ki, hanem csak gőz áramlik ki, úgy az ezen torony -ban levő tőzegföld kezelése be van fejezve. A (7) tolattyúkat most nyitjuk és a víztelenített tőzegföld a toronyban uralkodó nyomás folytán a (6) csővezetékeken át a kibocsájtónyílás alá tóit kocsikba vagy másefélékbe hűli. A tőzegföld lefelé való mozgását az anyag nagy belső súrlódása fékezi. A tőzegföld most már további kezelésre pl. fokozott mértékű víztelenítésre és brikettezésre alkalmas. Az ismertetett eljárás a második és azután a harmadik toronyban ismétlődik úgy, hogy mindig két torony van nyitva, amelyeket friss tőzegfölddel utántöltünk. Az ilymódon folytonos üzemben dolgozó berendezésnek rendkívül nagy a hatásfoka. A tornyokban ós csővezetékekben a melegveszteségeket alkalmas hőszigetelés révén a lehetőségig csökkentjük. Kitűnt, hogy a (8) rostélv eldugulásától nem kell tartani. Ez azon körülménynek tulajdonítandó, hogy a ^oronyban a tőzegföld tömege alatt összegyűlő víz úgyszólván párnát képez, amelyen a könnyebb fajsúlyú tőzegföld úszik. A torony kiürítése közben vagy ezután nyomás alatt álló gőzt bocsájthatunk a (16) csővezetéken át a (9) térbe, miáltal a (8) rostélv szükség esetén hatásosan tisztítható.
