75425. lajstromszámú szabadalom • Műkar

megfelelő kivágásaik. vaunak. Az (sl) lökőkar az (r) korongok kivágásaiba cél­szerűen kis forgatható kerekekkel kap­csolódik. Azáltal, hogy a (h) és (hl) le­mezeknek egymáshoz való közelítésénél az (r) korong elfordul, a húzóelem a ko­rongra fölgöngyölődik és az ujj- vagy karmozgás létrejön. Ha a karcsonknak a (h) lemezre gyakorolt nyomása megszű­nik és a rugalmasan ágyazott lemez kez­deti helyzetébe tér vissza, az ujjak, illetve a kar előbb, beállított helyzetüket meg­tartják, minthogy az (r) reteszelőszer ke­zet helyzetében változatlanul megmarad. Ha a reteszelést oldani akarjuk, akkor a (h) lemezt a 8. ábrán látható helyzétbe kell hozni, amelyben a lemez az (r3). csa­varrúgó szabad végét lenyomja. Ezáltal az (r) korongok elreteszelése megszűnik és az egész szerkezet kezdeti helyzetébe térhet vissza. Egy további szerkezet az (s, sl) lökő­szerkezetnek a jobb- vagy- a baloldali (r) zsinórkorongra való önműködő átkap­csolását teszi lehetővé. Ez a szerkezet a forgathatóan ágyazott (t) nyelvből áll, melyet az (sl) lökőkar kellő mértékű le­sűlyedése után az egyik vagy a másik ol­dalra fektet át, amennyiben az (sl) lökő­karon elrendezett pecek a (t) nyelvet jobbra vagy balra tolja. Ennek megtör­ténte után a nyelv a pecekkel való ismé­telt összeütközésnél a pecket és vele együtt a mozgatható (sl) lökőkart a saját mozgásirányával ellentétes irányba tolja el. . A 10. ábrán ezen szerkezet változata van föltüntetve. Itt a (hl) lemezhez erő­sített (u) rúdon a (v) nyelv van megerő­sítve, mely az (sl) lökőkart visszamene­ténél oldalt eltolja úgy, hogy a lökőkar vagy a bal-, vagy a jobboldali (r) ko­ronggal kapcsolódik. Habár az ismertetett reteszelőszerkeze­teknek alig van számbavehető holtjárá­suk, mindamellett a találmány tárgyánál szem előtt tartandó viszonyokra való te­kintettel, melyeknél a húzóhatás kis mér­tékű, szándékol atlan csökkenése is zava­róan válik érezhetővé, célszerű lehet a holt járás tökéletes kikapcsolása. Ezen célból a találmány értelmében a húzóve­zeték tetszőleges helyén a 11. ábrán ol­dal- és elölnézetben föltüntetett, előfe­szükséggel ellátott rugók vannak beik­tatva. A húzószerkezet végeit a rúgó két végéhez erősítjük úgy-, hogy a rúgó a neki kölcsönzött előfeszültség folytán a húzó­szerkezet azon hosszváltozásait, melye­ket a reteszelőszerkezet holtjárása idéz­het elő, megszünteti. Szabadalmi igényeli. 1. A csonkított testén tengelyirányban eltolhatatlanul megerősített műkar, melynél az ujjak mozgatását a karhü­velvben ágyazott és a karcsonk, útján eltolt szerkezet hozza létre, azáltal jel­lemezve, hogy- ez a szerkezet, mely az ujjakat vezérlő húzóelem megfeszíté­sét, illetve lazítását vezérli, tengely­irányban önmagában eltolhatóan van kiképezve. 2. Az 1. igényben védett műkar fogana- * tosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a tengelyirányban önmagában eltolható szerkezet a (p, pl) kilincsek­kel és a (q, ql) nyugaszokkal van el­látva, melyek a szerkezetnek bizonyos megállapított határok között való rög­zítését és ezáltal az elért helyzetnek az impulzus megszűnte után való fenn­tartását biztosítják, mimellett a rö­zítőszerkezetek kiiktathatóan vannak kiképezve, olvképen, hogy azok be- és kiiktatása egyazon irányban ható nyomással önműködően megy végbe. 3. Az 1. igényben védett műkar fogana­tosítása alakja,, azáltal jellemezve, hogy a működtetőszerkezet egy vagy több oly rögzítőelemmel van ellátva, melyek a rögzítést rajtuk elrendezett és egyik végükkel szilárdan megerősí­tett csavarrugók útján hozzák létre. 4. Az 1. és 3. igényben védett műkar fo­ganatosítás! alakja, jellemezve a re-

Next

/
Oldalképek
Tartalom