75370. lajstromszámú szabadalom • Ellenőrző pénztárakhoz és egyéb számológépekhez való, egy rendbillentyűt tartalmazó összeadómű

szerint kopogtathatunk le összeadandó számokat. Akár az egy eseknél, akár pedig a magasabb rendű számoknál kezdhetjük, az (u) rendértékbillentyűk biztosítják, hogy mindenkor a helyes (c) fölvevőkereket forgassa tovább a kilincs. Oly célból, hogy úgy a számérték-, mint pedig a rendértékbillentyűket félkézzel is kopogtathassuk, az utóbbiak kiljebb vannak, mint az előbbiek. Ahelyett, hogy az (o) kilincsre — mint a föntebb leírt kiviteli alaknál — csupán egyetlen (g) lengőemeltyű hatna, a 3. ábrán látható kiviteli alak szerint több emeltyűt is használhatunk. A billentyűk számértéke itt következőleg vivődik át az összeadóműre: A (h) billentyűkkel ellátott (i) egykarú emeltyűk lazán forognak a (k) tengely körül és hatásuk fokozatos áttevést nyer a kapcsolókészülék és az összeadómű felé, minthogy az (18) húzórudak egyre rövidülő távolságokban csatlakoznak csuklósan az (fl, f6) pontoknál az (i) emeltvűkhöz (6. ábra). Ezen csatlakozó pontoktól merőlegesen emelkednek fölfelé az (18) húzórudak az (sl, s9) emeltyűk (1, 9) pontjaihoz. (5. ábra). Az (sl, s9) emeltyűk, úgyszintén (15) pontnál az azokra merőleges (1) emeltyű is, mereven vannak hozzáerősítve a (10) tengelyhez úgy, hogy a (10) tengely körül forgó szögemeltyű képződik, amelynek egyik szára ' (1), másik pedig a mindenkori (sl, s9) emeltyű .Megjegyzendő, hogy az 5. ábra valóságban épen a 6. ábra fölé tartozik. A szögemeltyűtől (m) és (t) pontoknál csuklós (n) húzórúd vezet az (o) kilincshez. A leírt elrendezés folytán p. o. a (h8) billentyű nyolcszor akkora kilengést idéz elő jobb felé, mint a (hl) billentyű. Ennek folytán a (h8) billentyű lekopogtatására nyolc foggal megy előre az (o) kilincsnél fogva a (c) fölvevőkerék, míg a (hl) billentyűére csak eggyel. Az egyéb értékeket ugyanúgy visszük át a számlálóműre, mint az első kiviteli alaknál. Az összeadómű oldalsó eltolását az előbb leírt rendértékbillentyűzet helyett itt egy, az irógcptechnikában használatoshoz hasonló kilincsmű láthatja el, amely a síneken járó tartóvázat és evvel együtt magát az összegezőművet is, minden billentyűkopogtatásra annyival tolja el oldalt, mint amily széles egy fölvevőkerék úgy, hogy ez utóbbiak rendi értéküknek megfelelően jutnak egymásután az (o) kapcsolókilincs alá. Természetesen könnyen megvalósíthatunk fordított mechanizmust is, vagyis hogy a kapcsolókilincs legyen eltolható és az összegezőmű maradjon helytállónak. Oly célból, hogy az összegezőmű minden összeadás elvégzése után nyugalmi helyzetébe jusson vissza, a (T) tartóváz (z) sínjétől egy (11) rúd nyúl le, amely (13) pontnál forgathatólag van ágyazva a pénztár alzatának belső felére. Egy a 7. és 8. ábrán látható, a pénzfiók oldalára erősített (14) csiga a fiók kihúzásakor rászalad a (15') lemezrugóra és ezt balra nyomja. Ezen (15') rúgó alatt van a (11) rúd úgy, hogy ennek közvetítésével a (T) tartóvázra és az egész összegezőműre hat a rúgónyomás, minek folytán az összegezőmű a pénzfiók kinyitásakor nyugalmi állásába kerül. Természetesen tetszés szerinti számú (c)' fölvevőkereket és (u) rendértékbillentyűt használhatunk. Minden új összeadókerék megtízszerezi az Összegezőmű teljesítményét és minden új (u) billentyű tízszeres nagyságú számok összeadását teszi lehetővé. Szabadnlyni igényeli. 1. Ellenőrzőpénztárakhoz és egyéb számológépekhez való, egy rend billentyűt tartalmazó összeadómű, jellemezve azáltal, hogy a billentyűk (h) szám jegy ért ékét egyetlen egy fogókilincs (o) viszi át a számlálókerekekre (c), míg az összeadandó számok rendi értékének a számlálókerekekre való átvitelére külön rendértékbillentyűk (u) szolgálnak, amelyek az összeadó-