75341. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a tüzelő anyagok repülőgép mótoraiba való bevezetésére

A jelen elrendezésnél is van egy mellékt&rtány, amely azonban nem a rendes üzemet szolgálja, hanem csak tartalékul szolgál, ha pl. a főtartány anyaga- elfogyott, vagy sérülés folytán kifolyt. A melléktartány kézzel, vagy üzemközben mótorszivattyúval tölthető meg. Utóbbi esetben a szivattyúnak a tüzelőanyag egy részét az elgázosító úszótartányaiba kell nyomnia, mert különben a motor nem helyezhető üzembe, illetőleg nem tartható üzemben. Ezen célból a szivattyú csővezetékébe egy háromjáratú csap iktatandó be, amely bizonyos állásában a tüzelőanyag egy részét az elgázosítókhoz haladó csővezetékbe, a tüzelőanyag-szivattyú állal fölös mennyiségben szállított tüzelőanyagot pedig egy másik csatornán át a melléktartányba torkoló csővezetékbe szállítja. Rendes üzemben a csap oly állásban van, hogy a szivattyú nyomóvezetéke csak az elgázosítókhoz haladó vezetékkel van kapcsolatban, mely esetben a szállított tüzelőanyag fölös mennyisége a rúgóterhelésü visszacsapó szelepen át a főtartányba visszaömlik. Az esetben, ha a főtartány üres, vagy megsérült, a csap egy harmadik állásba is állítható, amidőn a szivattyú nyomóvezetéke az elgázosítókhoz haladó csővezetéktől teljesen el van zárva és a tüzelőanyagnak az elgázosítók úszótartányaiba való beömlése kizárólag a melléktartányból történik a háromállású csapnak egy külön csatornáján át. Ez esetben a tüzelőanyagszivattyú által szállított levegő és esetleg még beszívott tüzelőanyag a visszacsapó szelepen át a főtartányba tér vissza. A mellékelt rajz egy ilyen elrendezés példaképpeni kivitelét ábrázolja. A mótor által hajtott bármily szerkezetű tüzelőanyag-szivattyú az (a) csövön át a főtartányból szívja be a tüzelőanyagot és a (b) csövön át egy légüstbe nyomja, ahonnan az anyag egy (c) vezetéken és az abba iktatott (d) háromjáratú csapon át az (e) elgázosítók úszóinak tűi alá kerül. Hogy egy bizonyos nyomás túlléphető ne legyen, a szivattyú nyomóvezetéke és a tütartány közé egy visszacsapó vagy túlnyomás alatt nyíló (f) szelep van iktatva, amelynek rúgófeszűltsége változtatható. Az 1. ábra a háromjáratú csapot rendes üzemállásban mutatja, amelyben a szivattyú nyomócsatornája kizárólag az elgázostó úszótartányaihoz vezető (c) vezetékkel van összeköttetésben és a szivattyú által szállított tüzelőanyag fölös mennyisége az (f) szelepen át a tüzelőanyag főtarlányába ömlik vissza. A 2. ábra a háromjáraiú csapnak azon állását mutatja, amelyben a szivattyú nyomóvezetéke úgy az elgázosítók úszótartányaival, mint a segédtartánnyal is kapcsolatban van. A szivattyú a csap ezen állásánál az elgázosítók úszótartányait látja el a szükséges mennyiségű tüzelőanyaggal és az általa szállított tüzelőanyag fölös mennyiségét a melléktartányba nyomja. A 3. ábrán látható csapállásnál csak a melléktartány van az elgázosító vezetékkel összekötve, míg a szivattyú nyomóvezetéke az elgázosítóktól el van zárva. A csapot akkor állítjuk ezen helyzetbe, ha a főtartány tartalma elhasználtatott, vagy sérülés folytán elfolyt. A szivattyú által ez esetben szállított levegő, vagy az esetleg odaszívott kis mennyiségű tüzelőanyag a visszaömlőszelepen át a főtartányba kerül vissza. Szabadalmi igény. Berendezés a tüzelőanyagnak repülőgép motorokba való bevezetésére egy tüzelőanyag-főtartánynak és egy mellék („ejtő") tartánynak alkalmazása mellett, jellemezve azáltal, hogy rendes üzem esetén egy mótorhajtású szivattyú a főtartányból kiszívott tüzelőanyagot először egy légüstbe és azután közvetlenül az elgázosítók úszóinak tüjei alá nyomja és egy a nyomóvezetékbe iktatott ismeretes kivitelű visszacsapó szelep a fölös mennyiségiben szállított tüzelőanyagot a főtartányba vezeti vissza, míg a szivattyú nyomó-