75319. lajstromszámú szabadalom • Szétszedhető csuklós lánc
nek egy-egy (3) esuklószögét dugjuk be és,pedig az legyiket az egyik és a másikat a másik Láiicoldal felöl. Ekkor a két szemközt fekvő (4) oldallemez áthidalja a két '(1) láncszem közt hagyott távolságot és (5) fülűek (kölcsönösen a másik (4) oldallemezhez tartozó (3) csuklószög szabad végére van rátolva. Ezáltal csuklós kapcsolat jön létre két ilyen (1) láncszem közt. Minden külön biztosítók nélkül azonban ez a kapcsolat könnyen megoldódhatnék, mert hiszen a (3) csuklószögeket ugyanúgy, amint betoltuk az (1) láncszemek csőialakú (2) részeibe, újból könnyen ki is húzhatnók azokból. Hogy ezt a kihúzást a láncnak az üzemben közönségesen használt alakjainál lehetetlenné tegyük,, az (1) láncszemek (6) és (7) oldalas nyúlványokkal, a (4) oldallemezek pedig |(8) és (9) oldalas nyúlványokkal vannak ellátva, melyek, mint az 1. ábrán látható, úgy vannak alakítva és elrendezve, hogy egyrészt a (6) és (8) és másrészt a (7) és (9) nyúlványok fe gyónásba kapaszkodhatnak, azaz a (8) nyúlványok a (6) nyúlványok alkotta hézagokba és a (7) nyúlványok a (9) nyúlványok képezte hézagokba nyúlhatnak be. A lánc kiegyenesített helyzetében tehát, a nyúlványoknak ezen egymásba kapaszkodása folytán, a (4) oldallemezek, a (3) csuklószegekkel együtt, nem vehetők •többé ki oldalirányban a láncból, míg másrészt a lánc csuklósságát a (7) és (8) nyúlványoknak és ,a (6) és (9) nyúlványok mögött lévő hézagoknak koncentrikus kiképzése nem befolyásolja. Ezen nyúlványok mérete a lánc vastagsagának irányában, mint a 2. ábrán látható, úgy ,van mtegválasztva, hop.v a (4) oldallemezek nek az (1) láncszemekhez képest pontosan, vagy megközelítőleg derékszögben való beállításakor (lásd a 2. ábra pontozott vonalakkal rajzolt részét) a kapcsolat á (6) és (8), valamint a (7) és (9) nyúlványok közt meg^ ' "ik, úgy hogy tehát a (3, 4) részekne1 a (4) oldallemez oldala félé való oldalira yu kihúzása Tehetővé válik. Természet :, hogy a (3, 4) részeknek a láncba való betolása is csak a (4) .oldallemezeknek az (1) láncszemekhez képest ilyen derékszögű helyzetében történhetik. A lánc összeállításához és szétszedéséhez tehát a (4) oldallemezeknek az,(l) láncszemekhez képest ilyen derékszögű helyzetére Van szükség, míg a szomszédos (1) láncszemeknek és (4) oldallemezeknek egymáshoz viszonyított minden más helyzetében az említett nyúlványok részben, vagy egészen kapcsolatban vannak egymással és Így, a kapcsolat megoldódásba lehetetlen. , A 3. ábrán látható foganatositási példa az előbb leírttól csak abban különbözik, hogy a (10) csuklószegek nem egy darabból vannak készítve a (11) oldallemezekkel, 'hánem itt egyes különálló (10) csuklószögek vannak bedugva a keretalakú (13) láncszemek cső-, vagy fülalakú (12) részeibe és ezekre a csuklószögekre két oldal felől tolatnak föl a most két-két (14) füllel ©látott (11) óldal'lemezek. Hogy itt is meggátoljuk a (10) csuklószögek tengelyirányú eltolódását, ezek a csuklószögek végeiken lépcsősen keskenyedő szögletes keresztmetszetűek, vagy egy-egy (10) négyszögletes csappal vannak ellátva, mely utóbbi a (11) oldallemezek (14) füleinek megfelelően alkotott furatába illik be. A (10) csuklószög lépcsősein keskenyített végeinek ez a négy-., Vagy sokszögű keresztmetszetalakja, mely szögvégek a\(ll) oldallemezek megfelelő alakú furattal bíró (14) füleiiben ülnek, egyszersmind a (10) csuklószögeknek a (11) oldallemezek ezen füleiben való elforgását is meggátolja. Egyébként itt is, épp úgy, 'mint az első foganatositási példánál, a (13) láncszemeken (15 és 16), a )(11) oldallemezeken pedig (17) és (18) nyúlványok vannak kiképezve, melyek közül egyrészt a (15) és (17), másrészt a (16) és (18) nyúlványok egymásba kapaszkodnak. Ezlen foganatositási példa 'hatása tehát, pontoslan ugyanaz, mint a fönt leártté és azzlal szemben az az előnye, hogy előállítása egyszerűbb. Míg a leírt két foganatositási példánál
