75301. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cyanhydrgén és cyánvegyületek előállítására

Megjelent 1919. évi október hrt 25-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 75801. szám. ^[00 IV/h/l OSZTÁLY Eljárás cyanhydrogén és cyanvegyületek előállítására. DR

BEINDL KÁROLY VEGYÉSZ MÜNCHENBEN. A bejelentés napja 1915 május hó 10-ike. Elsőbbsége 1914 julius hó 17-ike. Már ismeretesek oly katalizátorok, amelyek a vascsoport elemein kívül csekély mennyiségű alkatiakat, alkáliföldeket, vagy földfémeket tartalmaznak. Ezeket a katalizátorokat azonban csakis ammóniáknak elemeiből való előállítására alkalmazták. Továbbá az is ismeretes, hogy az alkáliák és alkáliföldek cianidjainak és ciamidjainak előállítására az alkaliák vagy alkáliföldek oxidjait, karbonátjait, szulfátjait és egyéb sóit vagy ezeknek vegyületeit szokták fölhasználni, azonban nem katalizátorokhoz való csekély mennyiségben, hanem nagy mennyiségekben, hogy lekössék a cianhidrogén-maradékot, amely ezen vegyületeknek titanhidrogénvegyületekkel, illetve széimitrogéntitannal szén jelenlétében való hevítésekor keletkezik. Ezzel szemben a jelen találmány eianhidrogénnek és ciánvegyületeknek gáznemű vagy illékony szénvegyületek és ugyanolyan nitrogénvegyületek katalytikus egyesítése útján való előállítását célozza. Ha e célra kontaktustestek gyanánt teljesen tiszta fémeket alkalmazunk, akkor nem sikerül nagy mennyiségű eianhidrogént kapnunk. Egyébként egyenlő körülmények között lényegesen több cianhidrogént kapunk, ha a kontaktustestek a fémen kívül más meghatározott anyagokat is tartalmaznak, pl. az alkáliák, alkáliföldek, a molybdén, uran, wolfram, osmium, titán stb. alkalmas vegyületeit, illetve megfelelő érceket. Hogy ezt a gyorsabb reakciöfeíérhessük, elegendő a pótanyagokból csekély mennyiséget a fémhez adunk. Kitűnt továbbá, hogy a fémek, mint kontaktustestek, a cianhydrogénnak, ilt. cianidoKnak elemeiből való szintézisénél csak akkor gyorsítják a reakciót és így csak akkor eredményeznek nagyobb nyeredéket, ha nem közvetlenül alkalmaztatnak, hanem ők maguk vagy nitridjeik csupán magának az eljárásnak végrehajtása alatt képződnek az illető fémek alkalmas vegyületeiből. A kontaktustestek ekkor nem egységes anyagból, pl. valamely fémből, hanem fémeknek, fémnitrideknek és esetleg fémoxydoknak keverékéből állanak. Az ilyen kontaktustest a reakció gázainak, illetve megfelelő gázoknak meghatározott hőfokra való hevítése folytán keletkezik, és pedig célszerűen legfeljebb 700° C hőmérsékletnél jön létre a megfelelő fémvegyületekből. Ezen hőfokhatár alatt a nitridképződés és ennek folytán a kata-