75244. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék főzelékek, burgonya és hasonlók szárítására

készreszárításnál ellenáramban, alacsu- , nyabb hőmérséklettel kezeljük. A két szárítóközegáram hőmérsékletszabályozása úgy történhetik, hogy a szárítóközeg bevezetőcsatornájában szellőzőcsapok vannak alkalmazva, melyek beállításával friss levegő bevezetése által a szárítandó anyaghoz képest ellenáramban haladó szárítóközeg hőmérsékletét csökkentjük a szárítandó anyaggal egyenáramban haladó szárítóközeg hőmérsékletéhez képest. A mellékelt rajzban a találmány szerinti eljárás végrehajtására szolgáló aknaszárító megoldási példája van vázlatosan föltüntetve. 1. ábra a szárító elölnézete, 2. ábra oldalnézete és 3. ábra alaprajza. Az aknaszárító két egymás mellett fölállított (a) és (b) aknából áll, melyekbe a (c) cserények vannak berakva. A friss főzelékneművel vagy hasonlóval megrakott cserényeket kézzel vagy egyébként hajtott (d) emelőszerkezet segélyével szakaszosan szállítjuk aluról fölfelé az (a) aknában, amelyben egyenárammal szárutatnak elő hevített levegő segélyével. Ezen célból a cserények láncokra lehetnek függesztve, amellyel a (d) emelőszerkezet egy fogóhorga hozható kapcsolatba ' r

v, hogv az emelőszerkezet hajtásakor a (.serények a kellő lökettel emeltetnek. Az akna legmagasabb pontjára érkezett cserényt a (b) aknába toljuk át és ebben a következő cserényekkel együtt lefelé szállítjuk. A (b) aknában a szárítás ellenáram ban fejeztetik be. Hogy az (a) aknában előszárított anyagot nedves helyek szempontjából megvizsgálhassuk, a legfölsőbb cserényt a (b) aknába való áttolása előtt a szárító el'ítt elrendezett (f) állványra húzhatjuk ki. Az esetleges nedves helyeket kézzel föllazíthatjuk, hogy a (b) aknában való készreszárításnál utánszáríttassanak. Az (f) állvány egyszersmind arra is szolgál, hogy a készreszárított anyagot tartalmazó cserényeket a (b) akna alsó végén kivegyük. Ezen cserények kiürítésük után újból nedves árúval tölthetők meg és alulról behelyezhetők az aknába, mire a folyamat megismétlődik. A szárítólevegőt úgy állítjuk elő, hogy az az (a, b) aknák előtt pl. egy-egy (g) gőzfütőregiszter van elrendezve, melyek fűtőcsöveit kazángőzzel fűtjük. A (g) gőzfűtőregiszterek emellett egymástól különbözőek lehetnek úgy, hogy az (a) aknába áramló, a még nedves árúval érintkezésbe jövő levegő melegebb legyen a (b) aknán átáramló levegőnél. Az egyen- és ellenáramú levegő eltérő hőmérsékletszabályozásáí szabályozható mennyiségű friss levegő bevezetésével is végezhetjük úgy, hogy az ellenáramú levegőt a friss levegővel egyedül, vagy erősebben hűtjük, mint az egyenáramú levegőt. A vízgőzzel telített, kihasznált szárítólevegőt egy vagy több, a rajz szerint pl. két (i) exhaustor segélyével szívjuk le a (k) csatornákon át a szabadba. Szabadalmi igények. 1. Eljárás főzelék, burgonya és hasonlók szárítására, melynél a szárítandó anyagot a szárítóközeggel előbb egyenáramban előszárítjuk, azután pedig ellenáramban készre szárítjuk, jellemezve azáltal, hogy a szárítóközeget (hevített levegő, gáz stb.) két, egymástól teljesen elkülönített, hőmérsékletük szempontjából szabályozható áramban vezetjük be úgy, hogy a szárítandó anyag a teljesen száraz, hevített levegővel, gázzal vagy hasonlóval az előszárítás alkalmával egyenáramban és nagyobb hőmérséklettel, a készre szárításnál pedig ellenáramban, alacsonyabb hőmérséklettel kerül érintkezésbe. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás megvalósí-