75231. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lőfegyverek vetészeti teljesítőképességének fokozására

— 5 — látható foganatosítási alakok teljes palást­tal biró lövedékek, minők főleg kézi lövő­fegyvereknél lelnek alkalmazást. Magától értehető, hogy a találmány tárgyát ké­pező eljárás foganatosítására alkalmas és föntebb teljes palásttal biró lövedékek esetében ábrázolt szerkezetek kézi lövő­fegvverek és lövegek félpalásttal biró vagy tömör ólomból készült vagy más módon előállított lövedékei esetében is al­kalmazhatók. Mikor a találmány, tárgyát képező eljárást lövegek lövedékeinél al­kalmazzuk, ezek különleges szerkezetét a találmány tárgyát képező berendezés fo­ganatosításánál is figyelembe vesszük. Ilynemű lövedékeknél ugyanis a nagyobb nyomófelületet képező részt a lövedékkel mereven kapcsolt összenyomható tagok, így például fenéknélküli hüvelyek alkotják. - A 39—52. ábrán a találmány szerint szerkesztett tüzérségi lövedékek külön­böző foganatosítási alakjai láthatók, me­lyeknél ezenkívül még a lövedékeknek a iöltényhüveiybe való befogására szolgáló különbőz) segt ^berendezések is föl van nak tüntetve, de ezek a segédberendezé­sek elmaradnak, ha nem egységes, hanem megosztott tölfényeket alkalmazunk. A 39. és 40. ábra süveges vérttörő lö­vedéket ábrázol a kilövés előtt és után, melynél az összenyomható és a nagyobb nyomófölületet képező rész a lövedék hátsó végét körülvevő, üreges (g') gyűrű alakjában van kiképezve. Ha a lövedéket egységes töltény- gyanánt kívánjuk hasz­nálni, a töltényhüvely ezt az üreges gyű­rűt veszi körül. A süvegnek hátsó (h) vége célszerűen a lövegtől lehajlított, esetleg fölhasított központosító él gyanánt van kiképezve, tnely helyett a süveg mö­gött valamely aránylag lágy fémből ké­szült külön gyüríit is lehet alkalmazni. Mim az a 40. ábrán látható, lövés után 3 (gl) üreges gyűrű és a (hll központosító él a lövedékre szorul. A 41. és 42.'ábra egy fenékkamara­slirapnelt ábrázol lövés előtt, illetve után, melynél a nagyobb nybmófölületet képező (i), illetve (il) üreges gyűrű részben a lö­vedékfenékre fekszik, míg a (k), illetve a (kl) központosító gyűrűt a shrapnelen az erre fölcsavart (1) lövedékfej rögzíti. Az (i), illetve (il) üreges gyűrű hátul zárva is lehet, tehát csésze alakjában is ki lötiet képezve. A 43., 44. és 44a ábra egy egységes töl­tény gyanánt kiképezett vérttörő lövedé­ket ábrázol a kilövés előtt és után, mely­nél a nagyobb nyomófölületet képező (m) üreges gyűrű a lövedéken ennek fenekétől bizonyos távolságban van elrendezve úgy, hogy a kész tölténynél ez a gyűrű a töl­tényhüvely éle előtt fekszik. A töltényhü­velynek 'a lövedéket befogadó (n). része az űrmértéknek felel meg, lövés közben a töltényágynak megfelelően kiterjed (1. nl)-nél úgy, hogy a lövőszergázok az (m) gyűrűre hathatnak, mely a lövés után a 44a ábrán látható (ml) alakot veszi föl. A 45. ábra vérttörő lövedéket ábrázol töltényhüvelyébe befogva, a befogásra egy megerősítő gyűrű szolgál. Lövésnél ez az esetleg több részből és tetszőleges anyagból készült (o) gyűrű elpusztul, vagy a lövedékkel együtt hagyja el a lö­veget. A külön (p) központosító gyűrű a lövedéken tetszőleges módon van fölerő­sítve és például a lövedék anyagából van kihajlítva, vagy a,lövedékre föl van for­rasztva vagy ebbe be van eresztve. Mindezek a nagyobb nyomófölületet képező, összenyomható üreges gyűrűk a megrajzolt foganatosítási alakoknál csak egyszeresen vannak alkalmazva, de alkal­mazhatók tetszőleges számban is. A 46. ábrán ugyancsak töltényhüvelybe fogott lövedék látható, a töltényhüvely a lövedéknek az űrméretnek megfelelő vas­tagságú részére van húzva, míg a nagyobb nyomófölültetet képező gyűrű karmantyú vagy tömítő gyűrű alakjában, a megraj­zolt vezetőgyűrük módjára van kiképezve. A 47. ábrán látható foganatosítási alak­nál a lövedéknek a fenekén túlnyúló, nyi­tott csészealakú része van. A 48. ábrán látható foganatosítási alak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom