75220. lajstromszámú szabadalom • Célzóberendezés magasanfekvő célok lövetésére
torkolathorizontban levő célt ennél az elrendezésnél is állandóan az (x) távolságban találjuk, mert ennek a céltárgynak beirányzásánál a célzópont a (zl) pontban van és a (zl. za) szög derékszög. Tehát megfelelően hajló irányzékrúd esetében, melynek hajlása az eleváció megadásánál állandóan ugyanaz marad, az (n) poziciószög alat^ álló céltárgyat ugyanúgy lehet eltalálni, mintha a céltárgy a torkolathorizontban volna. Igen természetes, hogy az oly céltárgyak, melyek az (OZ1) vonalon kisebbnagyobb távolságban fekszenek, " az irányzék célzópontjának hátrafelé kisebb-nagyobb -mértékben kell visszafelé tolva lennie. Minthogy azonban egyidejűleg kisebb és nagyobb irányzékmagasságokat kell beállítani, nagy megközelítéssel lehetséges fog lenni az, hogy valamely hátrafelé hajló irányzékkal az összes ugyanazon (n) poziciószög alatt fekvő céltárgyakra célozzunk. Egészen pontosan lehetne a célzást végezni, ha az irányzék pálcát nem egyenes, hanem görbe rúd alakjában képeznők ki, ez a görbe pedig nagy megközelítéssel kör is lehet. Eme görbe alakja és fekvése szigorúan minden (n) poziciószög esetében más, tapasztalás szerint sikerül azonban oly körívet vagy egyenest találni, mely eme görbéket a gyakorlati igényeknek teljesen megfelelő pontossággal helyettesítheti. A lövési szögnek magasan fekvő céltárgyak lövetésénél önműködően történő megváltoztatását tehát azáltal érjük el. hogy a térben elfoglalt irányát állandóan megtartó, hátrafelé hajló, egyenes vagy hátrafelé görbülő irányzék pálcát alkalmazunk. A 2. ábrán a föntebb jelzett elven alapuló célzóberendezés oldal- és a 3. ábrán hátúinézete látható. A 4. és 5. ábra célzó távcsővel bíró irányzékrúd hasonló nézete. Az (R) lövegcső a (W) csúszópályatartón van vezetve, mely vízszintes (Z) csőcsapok útján van az (L) lövegtalpba ágyazva és a magasságiránygép segélyével tetszőleges szög alatt ele válható. Az (S) irányzék pálca körívalakban hátrafelé görbül és hátsó oldalán lőtávolság léptékkel, fölső élén pedig (V) nézőkebevágással van ellátva. Az irány zékpálca a (G) tok körívalakú vezetékében foglal helyet és ebben ismert szerkezetű (g) hajtómű segélyével állítható be. A (G) tok a lövegtalppal mereven van kapcsolva és akként van elrendezve,, hogy mikor az irányzékpálca teljesen be van tolva, a (V) nézőkebevágás célzópontja az (Ö, 01) csőcsaptengelybe essen. A (K) célzógömb a csúszópályatartón van elrendezve, (k) csúcsa pedig a csőcsaptengelyen átmenő és a cső tengelyével párhuzamos síkban feküdjék. Az 1. és 2. ábra összehasonlításánál kitűnik: 1. hogy az 1. ábra két hasonló (zl, z;a) és (z2, z, al) háromszögének a 2. ábra (mpo) háromszöge, az 1. ábra (h = za = z al) irányzékmagasságának a 2. ábra (po) irányzékmagassága, az 1. ábra (zl) és (z2) pontjainak a 2. ábra (tn) pontja felel meg. . 2. Hogy az 1. ábra (zl Oa) háromszögének a 2. ábra (mko) háromszöge és (z20al) háromszögének a 2. ábra (mklo) háromszöge felel meg, továbbá az 1. ábra E lövési szögének a 2. ábra « lövési szöge, az Ej -f- A s lövési szögnek pedig az a1 -)- A a szög felel meg. Ebből az összeállításból kitűnik a 2. ábrán látható berendezés működési módjának és a föntebb adott elméleti megfontolásokon alapuló működési módnak azonos volta. A 4. és 5. ábrán látható foganatosítási alaknál a rúdalakú irányzéktartón egy (V) irányzótávcső van ágyazva, melynek okulárja oldalt van alkalmazva. Az irányzéktartó hátsó végével az irányzék pálcával csuklósan van összekötve és mellső végén a (H) vezetőhüvelyben csúszik, melyet a csőcsapokkal párhuzamos (z) csan ágyaz a (W) csúszópályatartón. Az (S)
