75217. lajstromszámú szabadalom • Löveg-hátraszökés közben eltérített csővel

gépnek (a) fogas szegmense ki nem tér- . het, a (c) hengerekbe szorított folyadék a (c) hengert és ezzel a csúsztató pályának, valamint a lövegcsőnek hátsó végét megemeli. Hogy ezen eltérítés csakis akkor álljon elő, midőn a magasságirányzó gép és a csúsztató pálya közötti (e) kapcsoló szerkezet már teljesen ki van kapcsolva, az (i) hehgerekben működő (g) dugattyuk rúdjaikon eltolhatóan vannak elrendezve és nyugalmi helyzetüknél (1. ábra) a dugatytyúrudak végéhez erősített (k) menesztőktől oly távolságra vannak, hogy a dugattyúrudak hátraszökés alkalmával előbb egydarabig mozognak anélkül, hogy a. (g) dugattyúkat magukkal menesztenék. Csak midőn a mozgás már annyira előrehaladt, hogy az (e) kapcsoló szerkezet teljesen ki van kapcsolva, viszi a (k) menesztő a (g) dugattyút magával (3. ábra), amikor is a folyadék a (c) hengerbe szorhtatik. Hogy az eíőreszökés alkalmával a (g) dugattyú ismét nyugalmi helyzetébe jöjjön (1. ábra), közte és a (k) menesztő között az (x) rúgó van befogva. A 4. és 5. ábrán látható foganatosítási alak működése az 1:—3. ábrákon föltün• teteit foganatosítási alakéval megegyezik. Itt azonban még egy szerkezet van alkalmazva, mely lehetővé teszi, hogy a lövegcső eltérítése a hátraszökés alkalmával kiiktathassák. Ezen célból a (d) dugattyú fölötti tér az (m) vezeték útján a dugattyú alatti térrel van összekötve és ezen vezetékbe a háromnyílású (n) csap van beiktatva. Ezen háromnyilású csapból egy vezeték az (i) hengerbe vezet. Midőn a háromnyílású csap a 4. ábrán föltüntetett helyzetben van, a csúsztató pálya és a cső hátraszökés közben nem téríttetik el, mert ekkor a folyadék az (i) hengerből a (d) dugattyú alsó oldalához szoríttatik, minek folytán a (d) dugattyú és a (c) henger között kölcsönös mozgás nem jollét létre. Ha ellenben az (n) csapot az óramutató járásával ellentétes iránybán yO'J

-kal elforgatjuk, a folyadék az (i) hen. gerből az (m) vezetéken át a (d) dugattyú fölé jut és hátraszökésnél a lövegcső eltérítését okozza. Az (n) háromnyílású csap a magasságirányzó géppel esetleg oiy kapcsolatba hozható, hogy ezen csap a csőnek bizonyos emelkedésétől kezdve .önműködően forgattatik abba a helyzetbe, melyben a folyadékot a (d) dugattyúnak fölső oldalára juttatja. Ha azt akarjuk, hogy a cső hátraszökése után a hátsó eltérített helyzetben megmaradjon, akkor az (n) csap számára a hátraszökő részen egy beállító elemet például ütköző csapol vagy toldatot rendezünk el, mely az (n) csapot akként állítja be, hogy a folyadék nem térhet többé vissza az (i) hengerbe. Ezen esetben a (c) emelőhenger a mozgó részek számára egyszersmind záró szerkezet gyanánt is szolgál. Biztonsági szempontból még egy külön záró szerkezetet is alkalmazunk, mely a csúsztató pályán elrendezett fogazásból és rugalmas reteszből áll. A 6. ábrán látható foganatosítási alaknál a folyadékkiszorító henger egyszersmind fékhenger gyanánt van kiképezve. Ezen esetben az (o) henger, rrtellyél a (c) henger összeköttetésben áll, a (p) gyűrű segélyével két részre van osztva. A (q) dugattyúrúd pedig az (r) dugattyú felé eső részen kúposán vastagodik. A (c) hengerben lévő (d) dugattyú, az (s) rúgó által tartatik megemelt helyzetében és az (a) szegmens toldatával akként van összekötve, hogy az az (o) hengerből a (c) hengerbe szorított folyadék behatása alatt egy bizonyos távolságra elmozoghat, mielőtt a (t) ütköző az (a) fogas szegmens toldatához ér, mire a (c) henger megemelkedése folytán a lövegcső eltéríttetik. A (d) dugattyjinak ezen holt mozgási elegendő arra, hogy köztten a csúsztató pálya és a magasságirányzó gép közötti kapcsolat kikapcsoltassék. Hátraszökés alkalmával a fékezést a (p) gyűrűnek a (q) dugattyúrud vastagítása folytán bekövetkező fokozatos szűkítése eszközli. Az <!s) rúgónak megfelelő erős kiképzése ese-