75189. lajstromszámú szabadalom • Irányzókészülék léghajók lövésére szolgáló lövegekhez

— 2 -perselyen mereven meg van erősítve. A (Gl) persely, melynek forgástengelye a (C) tok és az (E) dob forgástengelyével párhuzamos, (g2) csavarfogazással bír, mellyel egy a (C) tokban ágyazott (H) tengely (hl) csavarmenete kapcsolódik. A (H) tengely, mely a fog^ntyús (h2) ke­rékkel van ellátva, még egy második (h3) csavarmenettel bír, mely egy a (C) tokban forgathatóan, de el nem tolhatóan ágyazott (J) persely (il) fogaskoszorújá­val kapcsolódik. Az (J) persely, melynek forgástengelye az (E) dob forgástengelyé­vel párhuzamos, egy a (C) tokban eltol­hatóan, de el nem forgathatóan ágyazott (K) rudat vesz körül (3. ábra), mely az állandóan az (J) perselyen fekvő végén az (J) persely megfelelő anyameneteivel kap­csolódó (kl) csavarmenettel van ellátva. A (K) rúd a másik végén egy állandóan a (C) tokon kiviil fekvő (k2) mutatót hord, melynek csúcsa az (E) dob köpenyfelüle­tét érinti. Mint az az eddigiekből kitűnik, a (G) libellát hordó (Gl) perselynek a (H) ten­gely -forgatása által eszközölt elforgatá­sának a (k2) mutatónak az (E) dob egy köpenyvonala mentén való, a (Gl) per­sely forgásszögével arányos eltolódása felel meg. Ennélfogva a (Gl) persely min­den szögállásának a (k2) mutató megha­tározott helyzete felel meg. Hasonló mó­don a (C) toknak minden a (D) csavar forgatása által eszközölt, az (a2) per­sellyel szemben való beállításának az (E) dobnak a (C) tokra vonatkozólag egy meghatározott szájállása felel meg. Ha te­hát föltesszük egyrészt, hogy a (H) ten­gely forgatása által a (Gl) persely úgy van beállítva, hogy a (G) libella hosszten­gelye a (c2),(c3) kettős távcső két egy­mással párhuzamos irányzó vonalainak főirányával párhuzamos, másrész* pedig, hogy a (D) csavar forgatása által a (C) tok oly szögállásba van hozva, hogy az irányzékvonalak főiránya a furattengéllyel párhuzamos, akkor a (k2) mutató csúcsa a dob köpenyén egy pontot határoz meg, I melynek helyzete változatlan. Az ezen ponton keresztül húzott köpenyvonal, me­lyet (e2)-vel jelöltünk szolgáljon zérusvo­nal, az (e3)-al megjelölt kör pedig, amely­ben a ponton keresztülvezetett függőleges metszősík a köpenyfölületet metszi, szol galjon alapkör gyanánt. Ha most az irányzókészüléket a (D) csavar forgatása által egy meghatározott cél távolságának és terepszögének megfelelő lövési szöggel arányos mértékben elforog. Ha továbbá, miután az irányzókészülék a célra be vau állítva, a (H) tengely forgatása által a (G) libella léghólyagját bejátszásba hozzuk, úgy a (k2) mutató a terepszöggel arányos mértékben eltolódik. A mutatócsúcsnak az (e3) alapkörtől egy köpenyvonal irányá­ban mért távolsága ennélfogva egy meg­határozott léptékben, melyet tengely irá­nyú léptéknek nevezünk, a terepszöget tünteti föl. Hasonló módon a mutatócsúcs­nak az (e2) zérusvonaltól a kerületirány­ban mért távolsága egy meghatározott léptékben, melyet kerületi léptéknek neve­zünk, a lövési szöget tünteti föl. Ha a kö­penyföliilet azon pontjának, amellyel a mutatócsucs most egybeesik, koordinánái­nak egyrészt az (e3 alapkörtől egy kö­penyvonal irányában mért távolságát, másrészt a zérusvonaltól a kerület­irányban mért távolságát tekintjük, akkor azt is mondhatjuk, hogy a pont elsősorban említett koordinátája a tengelyirányú lépték alapul vétele melleit a terepszöget, az utóbb említett koordiná­tája pedig a kerületi lépték alapul vétele mellett a lövési szöget tünteti föl. Ha most az (E) dob köpenyfölületén ugyanazon céltávolság számára a lövési- és terepszö­gek több összetartozó értékét a megadott módon koordináták gyanánt' fölvissziik, úgy az (e4) görbét kapjuk, melynek az a tulajdonsága, hogy-ha a (D) csavar forga­tása által az (E) dobot úgy állítjuk be, hogy az előbb a terepszögnek megfelelően biál'i­tott (k2) mutató csúcsa a görbébe evk, úgy az irányzókészülék pontosan azon I lövési szegre állíttatik be. mely az illető

Next

/
Oldalképek
Tartalom