75178. lajstromszámú szabadalom • Töltény

dék és töltényhüvely egymásba tolódását meggátolja, a (b5) szél az (al) púpot soha sem érheti és így ezt nem is veszélyezret­heti. A gyűrűhorony(b6) széle és az (al) púpok között a távolságot azonban elő­nyösen akként szabjuk meg, hogy a púp ezt a szélt akkor se érhesse, mikor a löve­dék és a töltényhüvely szállítás közben a csomagolóanyag rugalmassága és a föl­lépő lökések hatása alatt egymástól távo­lodik. Ennek az elmozdulásnak legna­gyobb értékét a különböző csomagoló­anyagok esetére könnyű megállapítani. Minthogy továbbá a lövedék egész kerü­letén végigfutó gyűrühorony a töltény két részének tetszőleges nagyságú viszonyla­gos elfordulását engedi meg, anélkül, hogy a púp a forgás közben ellenállásra találna, ki van zárva, hogy a púp az elfordulás kö­vetkeztében pusztuljon el szállítás közben. Minthogy a (b2) bevezetőhorony a gyűrühoronnyal szöget képez, a töltény két része - akkor is kapcsolatban marad egymással, mikor a tölténynek a csoma­golásból való kiemelésénél a két (al) púp véletlenül a bevezetőhornyok torkolatával áll szemben. Oly töltények, melyeknél a lövedéket és töltényhüvelyt a két rész egyikén alkalma­zott és az illető töltényrész egész kerüle­• tén végigfutó horony, továbbá a másik ré­szen alkalmazott kiugrások kötik össze, ismeretesek, de ezeknél az ismert tölté­nyeknél a lövedék és töltényhüvely között bajonettzárszerű kapcsolat nincs. A töl­tényhüvelyek ekkor mellső végeiken föl vannak hasítva, minek következtében a hüvely a lövedék elhelyezésénél rugalma­san szétfeszül. Szabadalmi igények. 1. Töltény, melynél a lövedék és töltény­hüvely között könnyen oldható, bajo­nettzárszerű kapcsolat létesítése céljá­ból, a töltény jelzett két része közül az egyik kiugrásokkal, a másik szöglet­horonnyal van ellátva, azáltal jelle­mezve, hogy a (bl, b2) szöglethorony ama része, melybe az (al) kiugrások a kapcsolat létesítésénél befogódzanak, a töltény rész egész kerületén végigfutó oly keresztmetszetű (bl) gyűrűhornyot alkot, hogy a lövedék és töltényhüvely egymáshoz viszonyítva teljes fordula­tot végezhessen, anélkül, hogy az (aí) kiugrások ellenállásra találnának. 2. Az 1. alatt védett töltény egy foganato­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (bl) gyűrűhoronynak a töltény hossztengelyében mért kiterjedése a horony egész hosszán nagyobb, mint az (al) kiugrásoké és hogy a (bl) gyűrííhorony és (al) kiugrások vi­szonylagos helyzete olyan, hogy mi­kor a (B) lövedék (b4) vezetőpántja az (A) töltényhüvely (a2) szélére fekszik, a két (A, B) töltényrész egy bizonyos­úton. távolodni kénytelen egymástól* hogy az (al) kiugrások a (bl) gyűríí­horony (b6) szélét érjék. 3. Az 1. és 2. alatt védett töltény egy fo­ganatosítási alakja, azáltal jelleme-zve, hogy mikor a (B) lövedék (b4) vezető­pántja az (A) töltényhüvely (al) szé­lén nyugszik, ab (al) kiugrások és a (bl) gyűrűhorony ama (b5) széle kö­zött, mely a két (A, B) töltényrésznek (a vezetőpánt által meggátolt össze­folódásánál) az (al) kiugrásokkal érintkezésbe jutna, bizonyos köz: marad. 4. Az 1—3. alatt védett lövedék egy foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve,, hogy az (al) kiugrásoknak a (bl.) gyűrűhoronyba való bevezetését lehe­tővé tevő (b2) hornyok a (bl) gyűr't­horonnyal szöget képeznek. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas nyomda, Budapest,,

Next

/
Oldalképek
Tartalom