75167. lajstromszámú szabadalom • Csapos bak kerekes lövegekhez

juk használni, a leírt csapos bakra he­lyezzük. E célra az (A) talapzatot a földbe sülyesztjük és a löveget (H) ékeken (1. ábra), melyeket két oldalon a talapzat mellé illesztünk, annyira közelítjük ahhoz, míg a (G) keréktengely a (b3) csapágy­tar tótestekbe nem illeszkedik. Ezután a (b3) csapágy tartótestek nyílását a (b4.) födelekkel elzárjuk, a (C) kulcsszögeket kihúzzuk és az (E) kengyel (el) fülét a lövegtalptest (fl) kampójába beakasztjuk. A löveget ekkor a (rajzon föl nem tünte­tett) oldalirányzógép segélyével, mely az (A) talapzat és a (B) rész közé van ik­tatva, vagy a (K) irányzódorong segélyé­vel (1. ábra) könnyen és tetszőleges tág határok közt lehet a (b2) csap tengelye körül elforgatni. Az (R) gyűrű ekkor az (a3) gyűrűhoronyban elforog. Ha a lövegnek a (K) irányzódorong se­gélyével való elforgatása céljából a löveg­talp farkát megemeljük és újból a földre bocsátjuk, Vagy ha a löveg elforgatásakor a lövegtalp farka göröngyös talajon csú­szik, az (E) kengyel az (rl) csapok ten­gelye körül, a (G) keréktengely pedig a (b3, b4) csapágyakban elforog. Egyidejű­leg a csapos bak (Bl) része a (B) részhez képest eltolódik, és pedig anélkül, hogy a csapos bak fölbillene. Ezen eltolódás bekö­vetkezik, minthogy az (F) lövegtalp test emelése és siilyesztése alkalmával az (f2> pont, melyben az (E) kengyel az (fl) kam­póba kapaszkodik, az (rl) csapok tenge­lyének középpontja körül vont (x—x) kör­íven mozog el (1. ábra) és az (f2) pontnak a (G) kerék tengelytől való távolsága meg nem változhat. Minthogy a leírt kiképzés folytán a csa­pos bakot a löveg elforgatásakor megbil­lenteni nem kell, a löveg elforgatása a le­hető legcsekélyebb erőkifejtéssel fogana­tosítható. A leírt elrendezés továbbá azon előnnyel jár, hogy a lövegtalp farka egyenlőtlen (göröngyös) talajon is, a löveg bármilyen helyzeténél, mindenkor a földón feküdhet. Szabadalmi igény. Csapos bak kerekes lövegekhez, azáltal jellemezve, hogy a csapos baknak az (A) talapzathoz képest elforgatható része két (B ésBl) részből áll, melyek eltolhatóan vannak egymással össze­kötve. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom