75166. lajstromszámú szabadalom • Egységes málházónyereg

(D) támasztékot hord (1. és 3. ábrák), melynek (dl, d2, d3) támasztófölületei azonos módon, mint a (C) támaszték (cl, c2, c3) támasztófölületei, vannak elrendezve, és a föntemlített terhek fölvételére szolgálnak. A terhek oldalirányú elmozgás ellenében való biztosítására a (D) támaszték (d4, d5) ütközői szolgálnak. A terheknek a (D) támasztékról való leemelkedését horogalakú (E, El, E2) reteszek gátolják meg, melyek mind egy a (D) támasztékon ágyazott (F) tengelyen -ülnek és a terhek megfelelően alakított horogiaí•val jöhetnek kapcsolatba. Hogy a kapcsolatot biztosítsuk, az (F) tengelyen két (fl) csavaros rúgót (3. ábra) rendezünk el, melyek az (F) tengelyt az 1. ábrán látható (x) nyíl irányában elforgatni igyekeznek. Egy az (E) reteszen elrendezett (e3) fogantyú lehetővé teszi, hogy az (E, El, E2) reteszeket kikapcsoljuk a terhek hörögj aiból. A terheknek a nyeregbakon hosszirányú eltolódás ellenében való biztosítása ütközők segélyével történik, melyek a terhen ülnek és a (C és D) támasztékokra feküsznek. A rajzon föltüntetett kiviteli alaknál hordozandó teherként egy lövegtalptest hátsó (H) része szerepel. E (H) rész fölső oldala a (C) támaszték (c2) fölületeire és a (D) támaszték (d2) fölületeire támaszkodik. Elreteszelése a (C) támasztékkal két (gl) tövis (l.-ábra) segélyével történik, melyek egy a (H) lövegtalprészen megerősített (G) sínen ülnek és a (c2) támaszfölületek alatt lévő (c4) furatokba nyúlnak. A (D) támasztékkal a (H) lövegtalprész az (El) reteszek segélyével vannak összekötve, melyek a lövegtalprész (g2) horogjával állanak kapcsolatban. A <G) sín és a (H) lövegtalprész egy (K) sínje alkotják azon ütközőket, melyek a tehernek a nyeregbakon' hosszirányban való eltolódását meggátolják. A teher fölrakása a következő módon történik: A terhet a kezelőszemélyzet (legénység) a fölnyergelt málhásállat fölé emeli, azután a (C) támaszték hozzátartozó (cl), illetőleg (c2), vagy (c3) támaszfölületcre lebocsátja és annyira előretolja, hogy az elreteszelőszervek (tövisek és furatok) egymással kapcsolatba jöjjenek. Ezután a terhet a hátsó (D) támasztékra lebocsátjuk. Ekkor az (E), illetőleg (El), vagy (E2) reteszeket magával a teherrel vagy kézzel az (Fl) rugók hatása ellenében visszaforgatjuk. Mihelyt a teher a hozzátartozó (dl), illetőleg (d2), vagy (d3) támaszfölül etre fekszik, a reteszek az (Fl) rugók hatása alatt a teher (g2) horgaival jönnek kapcsolódásba. A terhet aztán a nyeregbakon elrnozdíthatatlanul rögzítjük. A teher lerakásakor először is a (D) támaszték reteszeit kapcsoljuk ki az (e3) kéziemelő segítségével a teher horgaiból, ezután a terhet a (D) támasztékról leemeljük és annyira eltoljuk a (C) támasztékon, míg a támasztéknak és a tehernek egymáshoz tartozó csapjai és furatai egymás tói kikapcsolódtak. A teher most szabad és a málhás állatról leemelhető. A terhek föl- és lerakása igen gyorsan megy végbe. A terheknek a málházónyereggel való összekötésére szolgáló leírt elrendezések az ismeretes, a terheknek a málházónvergen való rögzítésére szolgáló eszközökkel (szíjak) szemben azon további előnnyel bírnak, hogy a tehernek a szállítás közben való meglazuíását teljességgel kizárják. A leírt málházónyereg természetesen alkalmas pl. a hegyitüzérség, tábori ko vácsmühely tartozékának, szerszámszekrényeknek stb. elmálházására is. Szabadalmi igények. 1. Egységes málházónyereg, azáltal jellemezve, hogy a tehernek a nyeregbakkal való összekötésére reteszek vannak alkalmazva, melyek a tehernek a nyeregbakról való leemelését megakadályozzák.