75158. lajstromszámú szabadalom • Gyújtóbeállítógép két egymással szemben elforgatható egytengelyű állítótesttel

ez az (J, K) csavaráttevés önzáródása kö­vetkeztében a (G) gyűrűvel' kapcsolva van. A (K) csavarkerék forgását az (Eb2) kúpkerékáttevés a (B) állítótestre viszi át, az (A) állítótest pedig a leírt folyamat alatt ismét nyugalomban marad. A (hl) íogantyúkereket addig forgatjuk, míg az (f5) mutató a (g2) beosztásnak a kívánt korrekciónak megfelelő osztásvonalával nem áll szemben. Ekkor a (B) állítótest az (A) állítótesttel szemben a kívánt korrek­ciónak megfelelő szöggel elfordult. Kieme­lendő az, hogy ekkor a (gl) jel beállítása a (k2) beosztáson nem változik, minthogy a (Kl) dob a (K) csavarkerékkel mereven lévén összekötve, a (G) gyűrűvel ép úgy kapcsolva van, mint a (K) csavarkerék. Mikor az (A és B) állítótesteket a leírt módon egymáshoz viszonyítva a kellő szög alatt beállítottuk, a lövedéket (1. és 3. ábrán pontvonalasan) a gyújtó állítógépbe helyezzük, ez után az (F) forgattyút az (x) nvíl irányában (1. ábra) egy teljes for­dulattal elforgatjuk, mikor előzetesen a forgattyúfogantyúra erős nyomást gyako­rolva, a (c4) retesz és az (fl) forgattyú­toldat által képezett elreteszelést megol­dottuk. Az (F) forgattyú forgásáan nem csak a vele mereven kapcsolt (D) kúpke­rék, hanem az (E) kúpkerék is részt vesz, minthogy ezt az önzáró (JK) csavarátte­vés a (G) gyűrűvel, ezt pedig az önzáró (Hf3) csavaráttevés az (f2) forgattyútol­dattal kapcsolja. A (Da2) és (Eb2) kúp kerékáttevések az (F) forgattyú forgását oly módon viszik át az (A, B) állítóré­szekre, hogy ezek ellentétes irányban egy teljes fordulatot végezzenek, miáltal a gyújtót ismert módon kellőképen beállít­juk. Az (F) forgattyú forgásának végén a (c4) retesz az (fl) forgattyútoldat nyu­gaszába csappan és a forgattyút a rajzon Játható helyzetben ismét rögzíti. Mint az a mondottakból következik, az (E, b2) kúpkerékáttevés úgy az (A, B) állítórészeknek a robbanási pont magas­ságának megfelelő szög alatt történő be­állításánál, mint a gyújtó beállításánál mű­ködésbe jön. Ez az áttevés tehát a gyújtó beállítására szolgáló (F, E, b2) és (F, D, a2), mint az állítótesteknek a robbanási pont magasságának megfelelő beállítására szolgáló (H, f3, G, J, K, E, b2) hajtóművel közös. Természetes, hogy a dolog lényegének érintése nélkül a (D) kúpkereket az (F) forgattyú helyett az (E) kúpkerékkel is lehetne mereven kapcsolni, mely esetben a két kúpkerék előnyösen egyetlen, egy darabból készült kúpkereket alkothat, melynek csak egyetlen, egyidejűleg az (a2 és b2) fogaskerékbe befogódzó foga­zása van. A találmány tárgyának eme fo­ganatosítás! alakjánál a két állítótest nem­csak a gyújtó, hanem a kívánt robbanási pont beállításánál is ellenkező irányban fog forogni, miből az következik, hogy ennél a foganatosítási alaknál a távolság-és korrekcióbeosztás hossza csak félak­kora, mint a rajzon látható foganatosítási alaknál. Ezért az egyes osztásvonalak közelebb kerülnek egymáshoz úgy, hogy a beosztás olvashatósága, továbbá a be-­állítás pontossága csökkennék. Ezenkívül a beállításnál elkövetett hibák, minthogy azok mindkét állítótestnél érvényesülnek, a gyújtó beállításánál kettős befolyást gyakorolnának. Ezért a rajzon látható foganatosítási alak, melynél ezek a hibák föl nem lépnek, előnyösebb. Továbbá a találmány lényegének érin­tése nélkül a (Hf3 és JK) végtelen csavar­áttevések szerepét is fölcserélhetjük, oly módon, hogy a (Hf3) áttevést és az ehhez tartozó (g2) beosztást a robbanási pont beállítására, a (JK) áttevést és a megfelelő (k2) beosztást pedig a robbanási pont korrekciójának beállítására lehet hasz­nálni. Eme foganatosítási alaknál a (G) gyűrű az (fl) forgattyútoldathoz viszo­nyítva igen tág határok között volna for­gatható, miből az a hátrány származnék, hogy a két csavaráttevés (hl és il) moz­gatótagjának helyzete is tág határok kö­zött változnék, mi a gyújtóbeállítógép használatánál kényelmetlen volna. A raj­zon látható foganatosítási alaknál, mely­nél az (Eb2) kúpkerékáttevéshez csatla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom