75157. lajstromszámú szabadalom • Lövedékgyújtó önműködő késleltetéssel

van választva, melynél az (1) ütőszög tartalmazza az (5) gyutacsot, míg a (2) gyújtótű a gyújtóban van mozdulatlanul elrendezve. Természetes, hogy a gyújtónak ezen, a gyújtás megindítására szolgáló, a találmány tárgyát nem képező berendezése tetszőleges más módon is lehet kiképezve. Az elzárószervet, az 1. és 2. ábrákon látható foganatosítási alakoknál, egy hengeres (7) hüvely képezi, mely a (8) rúgó nyomóhatása alatt áll és sugárirányú (9) nyílásokkal bír. Utóbbiak a (7) hüvely eredeti (alaphelyzetében) a gyújtótestben elrendezett (10) nyílásokkal korrespondeálnak, melyek a (11) robbanótöltéshez vezetnek. A (8) rúgó ereje úgy van megszabva, hogy a lövedéknek gyöngén ellenálló céltárgyra, pl. lövegvédő páncélra való csapásakor a (7) hüvely. tehetetlensége a (8) rúgó feszültségét nem képes legyőzni. Ez esetben tehát a (6) gyúj tótöltés tűzsugara akadálytalanul juthat, a (9 és 10) nyílásokon át, a (11) robbanótöltéshez, hogy a lövedéket fölrobbantsa. Ha azonban, a talált céltárgy nagy ellenállóképessége folytán, a lövedék sebességének nagyobbmérvű csökkenése (késleltetése) lép föl, a (7) hüvely, tehetetlensége folytán, előretolódik, miközben a (8) rúgót összeszorítja. Ezáltal a tűzsugárnak a (10) nyíláshoz jutását a (7) hüvely rnaszsziv teste elzárja. A gyújtó tehát mindaddig nem működhet, amíg a lövedék mozgásának késleltetése meg nem szűnik, azaz amíg a lövedéknek a céltárgy mögött való kilépése, vagy a céltárgyban megakadva maradása folytán a (7) hüvely tehetetlenségéből származó nyomás csekélyebb nem lett a (8) rúgó feszültségénél. Ekkor a (8) rúgó a (7) hüvelyt eredeti helyzetébe vezeti vissza és a (11) robbanótöltés meggyúlása most kezdetét veszi. A gyújtóhatás késleltetésének időtartama tehát önműködően áll be a céltárgy ellenállóképessége szerint. Hogy a (7) elzáróhüvely működésének valamely okból talán bekövetkező elmaradása esetén a gyújtó végül mégis csak érvényesíthesse hatását, tetszőleges égési időtartammal bíró (12) késleltető lőpormaggal is föl van az szerelve. E lőpormagot mindjárt a gyújtó működésének kezdetén, a (6) gyújtótöltés meggyújtja úgy, hogy ez rétegesen leég. Ezáltal, egyrészt a gyújtó működésének megszakítása közben, a (6) gyújtótöltés tűzsugara tovább is tápláltatik, másrészt pedig a gyújtó rögtön működésbe jön, mihelyt a (12) késleltető lőpormag keresztülégett, mikor is az közvetlenül meggyújtja a (11) robbanótöltést. A (12) lőpormag égési időtartama célszerűen úgy van megszabva, hogy e mag addig ég, amíg a lövedéknek a legellenállóbb céltárgyakba való behatolása tart. Ezáltal a gyújtószerkezet késleltetése időtartamának fölső határa meg van szabva. A (7) elzárószervnek nem kell okvetlenül hengeres, koncentrikusan elrendezett hüvely alakjával bírnia, lehet azt tetszőleges más alakban is kiképezni. Így pl. a 3. ábrán látható foganatosítási alaknál a (7) elzárószerv dugattyú gyanánt van kiképezve, és a gyújtó hossztengelyével párhuzamosan oldalt van a gyújtőtestben elhelyezve. A (8) rúgó elől a gyújtótestbe szorosan becsavart (13) hüvelyre, hátul pedig a (7) dugattyú egy karimájára támaszkodik. A (7) dugattyú két, sugárirányú furattal bír, és pedig: az alsó (9) és a fölső (14) furattal, melyeket a tengelyirányú (15) csatorna köt egymással össze. Utóbbi esetleg üreges lőporhengerekkel van kitöltve. A (9) és (10) furatok a gyújtótesten és a (13) hüvelyen keresztülmenő (10) és (16) nyílásokkal korrespondeálnak. E foganatosítási alak működési és egyéb berendezése olyan, mint a fönt leírtaké. Természetesen ugyanezen elv különböző más foganatosítási alakjai is megvalósíthatók a gyakorlatban, anélkül, hogy ezzel a találmány lényeges jellemző momentumai valami változást szenvednének. Az is természetes, hogy a találmány lényegének megváltoztatása nélkül ilyen késleltető szerkezet, tetszőleges foganato-