75143. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a torkolathorizonton kívül fekvő céltárgyak lövetésénél alkalmazandó irányzékbeállítás megállapítására

Megjelent 1919. évi szeptember hó SáT-én* MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 75143. szám. XIX/c. OSZTÁLY Berendezés a torkolathorizonton kivül fekvő céltárgyak lövetésénél alkalmazandó irányzékbeállítás megállapítására. VON EBERHARD OTTÓ LOVAG MÉRNÖK RREDENEYBEN ÉS SGHMITZ OTTÓ MÉRNÖK ESSENBEN. A bejelentés napja 1908 május hó 2-ika. Találmányunk tárgya berendezés amaz Lrányzékállás meghatározáséra, melyet a torkofe (horizonton, vagyis a lövőfegyver torkolatának középpontján átmenő vízszintes síkon, kívül fekvő céltárgyak lövetésénél alkalmazni kell. Ugyanis lövőfegyverek, főleg lövegek irányzékainak beosztása csakis oly céltárgyaik lövetésénél adnak teljesen helyes eredményt, melyek a torkolathorizoiilban fekszenek és a torkolathorizontra viszonyított lövési távolságokat, vagyis az úgynevezett vízszintes lövőlávolságokal adják meg. Közelítőleg érvényesek a torkolathorizontra viszonyított lövéstávolságok a ballisztikának a röpiilési páilya eiterelődésére vonatkozó' tantétele értelmében oly céltárgyak lövetésénél is, melyek aránylag kis magasságban fekszenek a torkolathorizont fölött, illetve alatt. Ha azonban oly céltárgyak lövetéséről van szó, melyek aránylag nagy terepszög alatt jelennek meg, mint ahogy az pld. léghajóknál ma jdnem minden esetben szokott lenni, tetemes hibát követünk el, ha az irányzékot arra a távolságra állítjuk be, melyben a céltárgy tényleg van. Hogy ily esetben a célt eltaüáljuk, az irányzékot oly lövési távolságra kell beállítani, mely általálhan tetemesen eltér a céltávolság tói. Találmányunk cé'lja már most oly berendezés létesítése, mielyen azt a beálítást, melyet ily esetben az irányzéknak adni kell, le lehet olvasni. x\ esti tolt rajzon az 1—3. ábra a találmány tárgyának alapjául szolgáló gondolatot megvilágító geimetriiad ábrázolás, a 4. ábra a találmány tárgyát képező berendezés oldalnézete, az 5. ábra a 4. ábra 5—5 vonala szerint vett metszete balról nézve, a 6. ábra a találmány tárgyának egy második foganaiosítási alakjának oldalnézete, a 7. ábra a fi. ábrához tairtozó fölülnézet, a 8. ábra a 6. ábra egy részlete nagyobb léptekben részben metszete, a 9. ábra metszet a 8. ábra 9—9. vonala szerint jobbról nézve, a 10. ábra metszet a 8. ábra 10—10 vonala szerint jobbról nézve. A következőkben geometriai megfontolások alapján a találmány tárgyát irányzékkal fölsze"relt löveg esetére ismertetjük. Az 1. ábrán (A) a lövegcső torkolat ániaik középpontja, (A—H) a torkolathorizonrt. A löveg irányzéka akként van beállítva), hogy a lövési szög, vagyis az a szög, melyet a lövegcső középvonala az irányvonallal1

bezár, (E) legyen. (B) az a. pont, melyben- a lövedék röpülési pályája az (A—H) torkolalthorizontot metszi, mikor a löveg az említett irányzékállás mellett a torkolathorizonitbán levő céltárgyra tüzel. (A—B) az (E) lövési szögnek megfelelő vízszintes lövési távol-