75123. lajstromszámú szabadalom • Dörzsfék visszafutó csővel bíró lövegek számára

Megjelent 1919. évi szeptember hó 27-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 75123. szám. XIX/b. OSZTÁLY, Dörzsfék visszafutócsővel biró lövegek számára. ERHARDT HENRIK MÉRNÖK DÜSSELDORFBAN. A bejelentés napja 1902 julius hó 7-ike. Jelen találmány tárgya olyan dörzsfék1

. lövegek számára, amely a lövegcső fékezésére szolgál és az ismeretes elrendezésektől lényegesen abban különbözik, hogy a fékrúd • szilárdan van elrendezve, míg maga a fékkészülék a lövegcsővel van összekötve és ezzel együtt mozog. Az ismeretes elrendezéseknek, melyeknél a fékberendezés a fölsőtalpon szilárdan van elrendezve és a fékrúd imozog a lövegcsővel, az a hátránya, hogy a fék összes munkáját a talptengelye mögött a talp fölött végzi, miáltal a talpnak kedvezőtlen igénybevétele keletkezik, ami bizonyos körülmények között az alsótalp áthajlását vagy törését idézheti elő. Az új berendezésnél a fékszerkezet, amely a lövegcsőtorkolat végéhez van erősítve, a visszafutásnál csak a talptengely közelébe jut úgy, hogy magát a talpot a fék munkájától eredő igénybevétel nem terheli. A találmány egy foganatosítási alakja a mellékelt rajzon van föltüntetve és pedig az 1. ábra a berendezésnek a fölső talpon át menő hosszmetszetét tünteti föl, a 2. ábra keresztmetszetet nagyobb léptékben, a 3. ábra a fölső talp és a fékberendezés vízszintes metszete, a 4. ábra a fékrúd vízszintes metszete. A lövegcső torkolatára erősített (.a) gyűrűhöz a tetszőleges szerkezetű (b) fékberendezés csatlakozik, amely a lövegcső visszafutásánál a (c) fölső talpban hátrafelé mozog, amely célból a fölső talp fölső lapja megfelelő hosszban vájattal van ellátva, mimellett a fékberendezés a fölső talpban megerősített (d) fékrúdra van rögzítve. Az (e) visszahozórúgó a fékberendezést ismét kezdeti állásba hozza vissza. Látható tehát, hogy ezen elrendezésnél a fékszerkezet csak valamivel jut a keréktengelyen túl, úgy, hogy a fék munkája nem befolyásolja kedvezőtlenül az (f) keréktalpat, minthogy az igénybevételeket a kerék tengelye veszi föl. A fékberendezés, mint a 3. ábrából látható, előnyösen (g) kefékkel van fölszerelve, melyeknek célja a fékrudat portól, homoktól és máseffélétől megtisztítani és azt egyúttal kenni. A fékrúd három részből és pedig a két külső tuílajdonképeni (h, h') fékrúdból és az ezek között fekvő hosszirányban eltolható (i) sinből, amelynek kinyúló végén (k) anyával ellátott csavar van. Ezen vezetősín egyik oldalán ékalakú fogakkal van ellátva (3. és 4. ábra), amelybe a (h) fékrúd megfelelő fogai illenek. Mint látható, ily módon az (i) sínnek a csavaranyával történő hosszirányban való