75054. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elegyrészek elektromos kiválasztására gőzökből vagy gázokból
link állapítva a munka Föllé lelek, amelyek a készülék legpontosabb beszabályozását engedik meg. A folyamat magyarázatára még egy példát hozunk iföl. Ha forgócsévekészűléket veszünk és ezt másodpercenként 1 frekvenciával működtetjük, akkor a- mutató a frekvenciának megfelelően ide-oda lengő mazgásl fog végezni. Ha a frekvenciát megnagyobbítjuk, úgy kitűnik, hogy a mutató küLengései kisebbednek és egy 1 bizonyos frekvenciától kezdve a mutató egyáltalában nyugalomban marad. Minél Isúlyosabb ilyen mutatóval ellátott forgó esévékészüléket választunk, annál nagyTobb lesz természetesen a tehetetlenségi nyomaték és a nehéz rendszer már akkor fogja a legkisebb lengéseket végezni, illetve nyugalmi helyzetbe jutni, amikor valamely nagyon könnyű Tendszer, ugyanazzal a írekvenciaszámmal működtetve, még lengéseket végez. Ezen példának megfelelően viselkednek a könnyű gázok és hozzájuk kevert nehezebb alkatrészek. Egyenlő szerkezetű készülékekben tehát a frekvencia megválasztása és a feszültség szabályozása útján a gázokból különböző nehézségű elegyrészeket egyenkinl kivonhatunk, vagyis mintegy frakcionáll kiválasztás módjára dolgozhatunk, hacsak esetről-esetre az egyes kiválasztandó lestek kritikus frekvenciáját megállapítottuk és az áramlási sebességet figyelembe vesszük. így pL száraz lepárlási gázokat kél konaxiálisan egymásba tolt és egymástól elektromosan elszigetelt fémcső közötti hézagon vezetünk keresztül. Innét a gázok vízzel hűtött gyűjtőn át a szabadba lépnek. Másodpercenként 20 periódusnál a kiválasztás naigyon csekély és csak igen kis áramlási sebességnél és erős elektromos mezőkben mutatkozik. Ha a frekvenciát növeljük, úgy a kiválasztási viszonyok szemimelláthatóan javulnak és bizonyos frekvenciától kezdve (50—300), amely a kezelendő anyag minőségétől függ. a legmagasabb értékhez közelednek. A gyűjtőbe jutó gázok ekkor már csak olyan anyagokat visznek magukkal, amelyek a vízzel való hűtésnél folyékonyak maradnak. Ha a vizhütést el akarjuk kerülni, úgy az elektromos kiválasztó kamrában a frekvenciái annyira növeljük, hogy ezek a könnyebb anyagok is viszszalartiassanak, amit kb. 500 periódusnál érünk el. Ha könnyebb és nehezebb anyagokat akarunk különválasztani, akkor két vagy több kamrát alkalmazunk, amelyekben a frekvenciáikat mindenkor úgy szabályozzuk, hogy a kiválasztás mindegyik anyagra a legkedvezőbb legyen. Ilyen módon módunkban van a kiválasztásnak frakcionáll foganatosítása. Módunkban van tehát minden egyes kiválasztási folyamatra a frekvenciát, az elektromos mező erősségét és az áramlási sebességet akképen egymásra hangolni, hogy a folyamai gazdasági szempontból legkedvezőbben menjen végbe. Minthogy az ismertetett eljárásnál egyáltalában nem szükséges, hogyr világító kisülés menjen végbe, vagyis minthogy kizárólag dielektromos ellolásí árammal van dolgunk, ajánlatos, ha a kiválasztó készülék kapacitását a transforfcnálor egy szekunder tekercsének önindukciójával akképen hangoljuk össze, hogy az ily módon keletkező szekunder rezgési kör azt tápláló vállakozási árammal rezonanciában legyen Szabadalmi igények. 1. Eljárás elegyrészek elektromos kiválasztására gőzökből, vagy gázokból, jellemezve azáltal, hogy a gőzöket vagy gázokat, amelyekből a kiválasztások fogamatosítandók, olyan elektromos váltakozó mezőn vezetjük keresztül, amelyben olyan frekvencia uralkodik, amely a kiválasztandó nyagra akképen hat, hogy a rezgések váltakozása azt lehetőleg nvugalmi helyzetbe hozza, mimelletl továbbá a gázok vagy gőzök áramlási sebességéi a feszültséggel (a mező erősségével) összhangba hozzuk. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítást módja, jellemezve azáltal, ¡hogy a kiválasztó készülék, egy transzformátor szekunder tekercsével olyan rezgési kört alkot, amely az azt tápláló váltakozó árammal rezonanciában van. Pallas nyomda, Budapest NYCt-
