75051. lajstromszámú szabadalom • Gép töltényhevederek töltésére

egy második töltény is kerülhet a heveder­ben levő első töltény fölé. Végül az isme­retessé vált tölcsérelrendezéseknél és töl­­ténybevezetőcsatornáknál az alulról vett második töltényt a hamisan működtetett töl tény lökőrúd megsértheti, minthogy ez a töltény valamennyi gépnél egészen vagy részben a lökőrúd pályájába kerülhet, még ha ez nem végzi is rendes útját. Ezek a hátrányok a találmánybeli gép­nél el vannak kerülve. Ezen gépnél a töl­­ténvbevezető csatornát a töliényrázón al­kalmazott két emelőkarra addig reteszel: el, míg a töltényvezetőcsatornában levő töltény helyesen be van tolva a hevederbe, a töltényhevedert tartó dob tovább van iktatva és a töltényiökörúd a bevezető csatornából ki van lendítve, miáltal a töl­tényemelő téves kezelésénél a töltény meg nem sérülhet. Ennél a gépnél minden működtetést, a hevedern.vitást, a tölténybelökést, a heve­derdob továbbkapcsolását, a ki lökőrúd ol­dallendítését a tölténybevezetőcsatornából és a töltényrázó működtetését kizárólag a függőleges síkban ide-odamozgatható kézi­­emleővel végezzük, miáltal a hevederdob téves kapcsolása nem állhat be. Ezáltal azt is elkerüljük, hogy a töltényiökörúd a he­vederdobot tovább kapcsolja anélkül, hogy a bevezetőcsatorna fölött elhaladt volna, vagy hogy fordított helyen ismét a csator­nába kerülne. Hogy végül a dobot akkor is biztosítsuk külső behatás, például az aláfüggő töltött töltényheveder révén történő elforgatás ellenében, ha a lökőrúd karja nem kapasz­kodik a dob kivágásaiba, a kapcsolórúd kúpos fejjel van ellátva, mely hengeres toldatba megy át. Az eddigi kapcsolórudaknál, melyek csakis hengeres toldattal vannak ellátva, ez a toldat a hevederdobban a gép egyes részei között lévő el nem kerülhető moz­gástér folytán a kapcsolóbevágáson túl íorgattatik el akkor, ha a hevederdob külső behatás folytán gyorsabban forog, mint ahogyan az a kapcsolásnak megfelel, ami­kor is a kapcsolórúd a dobot csak akkor tudná egy osztással ismét továbbítani, mikor a kapcsolókar a dobot elereszti. Ez azonban a kúpos kapcsolórúdnál elkerülte­­tik. mely állandóan biztosítja a bevágások­kal való kapcsolatot még akkor is, ha a dob a meglévő mozgástéren túl forgattatok volna el. Ha az ismert gépeket töltött hevederek­nek kiürítésére vagy új hevedereknek ki­­tágítására akarjuk fölhasználni, akkor többnyire a gépnek hosszadalmas és bo­nyodalmas leszerelésére és fölszerelésére van szükség. Ezért a jelen gépnél a heve­dert tágító tűt csakis rúgós csapszeg ¡árija, melynek visszahúzása után a tű szerszám nélkül vehető ki ágyazásából. A töltényiökörúd lecsavarolása után a tartó helyébe a hevedert tágító tövist vagy a tölténykihúzót csavaroljuk, más átalakítá­sok nem szükségesek. A találmány tárgyát képező gép a csa­tolt rajzon példakép vett foganatosítási alakjában van föltűntetve, nevezetesen az 1. ábra a gép hosszmetszete, a 2. ábra keresztmetszet az 1. ábra A—B vonalán át, a •i ábra a töltényiökörúd helyzetét mu­tatja, a 2. ábra C—D vonala szerint vett vízszintes metszetben, a 4. ábra a tölténylökőrudat mutatja a töl­ténybevezetőcsatornából kifordítva, az 5. ábra metszet a 4. ábra E—F vonalán át, a 6. ábra a töltényrázó metszete a 4. ábra G—H vonala szerint, a 7. és 8. ábra a töltényrúd karjának két határhelyzetét tünteti föl, a 9. ábra annak nézete, a 10. ábra a hevedert tágító tövis nézete, mely a töltényiökörúd helyett alkalmaz­ható a gépben, végül a 11. ábra ugyancsak a töltényiökörúd he­lyett alkalmazandó tölténykihúzót mutat. A gép berendezése a következő: A gépet a függőleges síkban ide-oda­mozgatható (1) kéziemelővel működtetjük, melyr (2) csatlórúd révén forgathatóan van

Next

/
Oldalképek
Tartalom