75050. lajstromszámú szabadalom • Egy vagy többszörösen megosztott kenőanyaggal töltött fémtömítés
5. és 6. ábrától eltérően nem egymás mellett, hanem egymás fölött feküszuek, tehát a zárófölületek, melyekben az az (o) nyílások ki vannak képezve, nem függélyesen, mint az 5. és a 6. ábrán, hanem vízszintesen vannak elrendezve. Amint továbbá a 11., 12. és 13. ábrából látható, a két (1) és (m) résznek egymást érintő széle úgy vízszintes, mint függé'.yes síkban is vékonyítható, amikpr is ket-két vagy négy-négy zárófölületet és részben vízszintesen, részint függélyesen fekvő (o) nyílásokat kapunk, melyeken a kenőanyag az egyik kamrából a másikba áramlik, azonban ennél a kivitelnél is az egymást érintő, vékonyított végeket az 1—4. ábra értelmében köthetjük össze és tömíthetjük. Valamennyi kiviteli alaknál a kenőanyaggal töltött fémtömítés a gyűrű belső oldalán, a 8. és 9. ábrán látható midőn függélyes vagy ferde irányú (s) hasítékokkal van ellátva. A függélyes vagy ferde irányú hasítékoknak a rövid, kerek vagy szögletes nyílásokkal szemben az az előnyük, hogy nem tömődnek oly könnyen el. A hasítékok a 10. ábrán föltüntetett módon is alakíthatók vagy tetszőleges más alakjuk is lehet. A hosszúkás hasítékok elrendezésénél azonkívül az a lehetőség, hogy a súrlódási fölületról kenőanyag vétessék föl, inkább fennáll, mint a rövid, kerek vagy szögletes lyukak esetében. Szabadalmi igények. 1. Egy- vagy többszörösen megosztott, kenőanyagai töltött fémtömítés, azáltal jellemezve, hogy a többrészű, kenőanyaggal töltött fémtömítés egyes, egyegy kenőanyagkamrát képező részeinek egymást érintő végei egymással oly módon vannak összekötve, illetve úgy vannak tömítve, hogy a kenőanyag az érintő réseken, illetve az összekötési helyeken a fémtömítésböl nem lép ki, azonban a többrészü fémtömítés egyik részéből a többibe átlép és így az egész fémtömítésben, tehát annak valamennyi részében mindig egyenletesen oszlik el úgy, hogy a többrészű fémtömítes egyik részéből a kenőanyag nem fogyhat ki gyorsabban, mint a többiből. 2. Az 1. igényben védett fémtömítés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a többrészü fémtömítés egyes részeinek egymást érintő végei egymásba, vannak tolva, mimellett a tömítés részeinek betolt vegei hengeresen vagy kúpalakban vékonyodnak. 3. Az 1. igényben védett fémtömítés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogv a többrészü fémtömítés egyes részeinek egymást érintő végei egymással azáltal vannak összekötve és tömítve, hogy hengeres vagy kettős kúpos összekötődarabok vannak a fémtömítés két végébe betolva vagy pedig a vékonyított végeik fölé húzva. 4. Az 1. igényben vedett fémtömítés foganat osítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a többrészü fémtömítésnek egymást érintő végei úgy vannak vékonyítva vagy ferdén levágva, hogy az érintöfölületek a fémtömítésre a töinítőpersely által kifejtett nyomás által egymásra szorít tatnak, mimellett a két rész függélyes vagy vízszintes érintövagy végfölületén kiképezett, egymást födő nyílások a kenőanyaggal töltött kamrákat egymással összekötik. 5. A 4. igényben vedett fémtömítés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a 2. és 3. igényben védett többrészű fémtömítés egyes részeinek egymást érintő levékonyított végei egyvagy többszörösen vannak egymással összekötve. (1 rajzlap melléklettel.) Pnlias nyomda, Budapest. r{*7*.X--
