75043. lajstromszámú szabadalom • Kaparó-gyűrű az olajnak hengerekből, dugattyúrudakról hasonlólról való lekaparására

— 2 Üilet is ferdén áll a hengerfölülethez, miért is a gyűrű az olajréteg fölött elcsúszik anélkül, hogy azt lekaparná. Hogy a föntjelzett hátrányt kiküszöböl­jük, a gyűrűt a 3. ábra szerint képezzük ki, melyben (a) a hengert, (b) a dugattyút vagy egyébb alkatrészt jelöli, melyben a gyűrű el van rendezve; (c) a gyűrűt jelzi, melynek alsó fele részben le van esztergá­­lyozva úgy, hogy a gyűrű közepén vagy valamivel a gyűrű közepe fölött éles (h) kaparóél keletkezik. A (h) él fölött a gyűrű szokásos módon le van ferdítve, megfele­lően az eddigi ferde (d) fölületnek. Mint­hogy a henger a gyűrűre a (h) élnél nyo­mást gyakorol, mely él a gyűrű közepén vagy valamivel e fölött van elrendezve, a gyűrű az eredmény vonallal jelzett hely­zetbe fog beállni, melyben a dugattyúhoz a (q) és (r) élekkel támaszkodik, míg az (x), (y) élek az elfordulásnál a dugattyú­tól eltávolodnak. Az elfordulás dacára a gyűrű mindig az éles (h) széllel fekszik a hengerhez és a gyűrű kaparóképessége az elfordulás által inkább fokozódik, mint csökkenne. A 3. ábra szerinti kiviteli példánál egy dugattyúban elrendezett gyűrű van fölté­telezve, a találmány azonban oly gyyűríi­­kön is alkalmazható', melyek egy henger külső köpenyén vannak elrendezve, mint pl. dugattyúrudak lekaparására való gyű­rűk, mely dugattyúrudak nyomással ola^­­jozott gépek forgattyútokjába hatolnak. Ez a kivitel a 4. ábrán van föltűntetve, me­lyen (1) a forgattyútokot, (k) a dugattyú­idat, (1) a forgattyútok nyúlványát jelzi, melyben az (m) gyűrű van elhelyezve. A gyűrű ezen esetben nem képezhető ki ön­­feszítő gyűrű gyanánt, miért is több da­rabból képeztetik ki, melyek a (k) du­gattyúidhoz a gyűrűdarabok köré fekte­tett gyűrűalakú (n) csavarrúgó által szo­ríttatnak. A szerkezet az 5. ábrán nagyobb léptékben van föltűntetve, melyen ugyan­azon jelzések vannak alkalmazva, mint a 4. ábrán. Ugyanúgy, mint a föntleírt hen­gerek lekaparására való önfeszítő kaparó­gyűrűknél a 3., 4. ábrák szerinti kivitelnél is a gyűrű a közepén vagy valamivel e fö­lött elrendezett (o) kaparóéllel van ellátva, mely az (n) rúgóval egy magasságban vagy valamivel följebb fekszik, úgy, hogy a rúgó által a gyűrűre gyakorolt nyomás a gyűrűt úgy igyekszik forgatni, amint azt az eredményvonalak föltűntetik, úgy, hogy a gyűrű a (q) és (r) szélekkel fölfek­szik, míg az (x), (y) szélek a gyűrűt befo­gadó nyúlvány megfelelő fölületeitől elfor­­gattatnak. Szabadalmi igények. 1. Kaparógyűrű olajnak hengerek belső fölületéről és hasonlókról való lekapa­rására, azzal jellemezve, hogy a ka­paróél a gyűrű közepén vagy célsze­rűen valamivel a közepe fölött van el­rendezve. 2. Az 1. igénypont szerinti kaparógyűrű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gyűrűnek a hengerhez, a dugattyú­idhoz vagy hasonlóhoz fordított fölü­­lete alsó felén, illetve kb. alsó felén le van esztergályozva, úgy, hogy éles (h), illetve (o) szél keletkezik, mely fölött a gyűrű szokásos módon le van fer­dítve. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti kaparó­gyűrű kiviteli alakja, nem önfeszítő gyűrűk esetén, azzal jellemezve, hogy a gyűrű (illetve a gyűrűdarabok) köré­jük fektetett (n) csavarrúgó vagy ha­sonló által szoríttatnak a lekaparandó fölülethez, mely rúgó a gyűrű hátsó ol­dalához a kaparóéllel egy magasság­ban, illetve ez alatt fekszik. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas ny«mda, Budapest. NYOM1

Next

/
Oldalképek
Tartalom