75031. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nátroncellulóza, különösen facellulóza előállítására
is lehet, ha csak arról gondoskodunk, hogy a lúg adagolása oly módon történjék, hogy a friss lúg a már a főzőberendezésben levő lúggal keveredhessék, mielőtt a nyersanyagra, pl. a fára hatna-Minthogy a cellulózát, különösen a facellulózát legföljebb 8%-os nátronlúg csak kevéssé támadja meg, ha a hőmérséklet 170° C-nál nem magasabb, cellulózában való jó termelési hányad elérésére fontos, hogy a cellulóza előállításá- ; nál úgy járjunk el, hogy az inkrusztáló anyagok oldása 140—170° C.-on menjen végbe. Ezáltal természetesen a főzés időtartamát kissé meg kell hosszabbítani. A főzés időtartamának ezen meghosszabbítása kisebb mértékű lehet, ha a kioldásnál mesterséges nyomást alkalmazunk olyképen, hogy a főzésnél a túlnyomás körülbelől 10—11 kg/cm2 legyen. A túlnyomást célszerűen sűrített levegővel hozzuk létre. A főzés időtartamának meghosszabbítása ezáltal annyira csökkenthető, hogy a főzési időtartam a rendes főzési időt csak H órával haladja meg. Hogy a főzésnél a nátronlúg behatását enyhítsük, célszerűen arról gondoskodhatunk, hogy a főzőlúg állandóan bizonyos mennyiségű hulladéklúgot tartalmazzon, mely valamely előző főzési műveletből származik. Még célszerűbb olyan hulladéklúg hozzáadása, melyet a szénsavval kicsapható ligninanyagoktól megszabadítottunk. Ezt célszerűen azáltal érjük el, hogy pl. a körülbelül 8%-os nátronlúgot, amelylyel a főzést megkezdjük, azáltal állítjuk elő, hogy szódát rákövetkező kauszticizálással (hulladéklúg száraz desztillálásából származó szódát) valamely előző főzési műveletből származó, 1.036—1.074 fajsúlyú hulladéklúgban oldunk föl, melyet esetleg kénsavval való kezelés útján lignintől megszabadítottunk. Az estleg alkalmazásra kerülő nagyobb koncentrációjú nátronlúg előállításához oldószerként vizet használhatunk, minthogy az ilyen oldat könnyebben szűrhető. A növényi anyagból, különösen a fából való kioldást azáltal könnyíthetjük meg, hogy a fát a lúg hozzávezetése előtt a bezárt levegőtől megszabadítjuk, amit azáltal érhetünk el, hogy a fát vagy a faforgácsokat vízzel itatjuk vagy azáltal hogy a főzőedényt a lúg betöltése előtt légmentesítjük. Utóbbi esteben a légritkítást a főzőlúgnak a főzőedénybe való heszí vására használhatjuk. A találmány értelmében a főzés közben kontaktusanyagnak használt higany, kismértékű elhasználódástól eltekintve alig fogy. Elegendő tehát, ha a főzőedényt 14 naponként vagy még hosszabb időközökben igen vékony higanybevoj nattal látjuk el, pl. azáltal, hogy a főzőedényt 1/10000-normális HgC12-oldattal töltjük meg és az oldatot a főzőedényben hagyjuk mindaddig, míg az edény vasfalai az edényfalakra higanyt csaptak le. Minthogy a leírt főzési eljárásnál a főzőlúgot célszerűen körfolyamatban tartjuk, előnyös, ha a főzőlúgot a körfolyamat megfelelő helyén alkalmazott fémhigannyal hozzuk érintkezésbe. A föntiekben ismertetett eljárásnál a főzőlúg visszanyerésére legcélszerűbben a 32647 számú svéd szabadalomban védett eljárást használjuk, mely a nátron - cellulózagyártás hulladéklúgjainak erős bázisokkal való visszanyerésére vonatkozik, aceton, faszesz, olajok stb. előállítása céljából. Szabadalmi igényeli. 1. Eljárás cellulóza előállítására cellulózatartalmú nyersanyagoknak kénmentes nátronlúggal való főzése írtján, azáltal jellemezve, hogy a főzőlúgot főzés közben a redukálást elősegítő kontaktusanyaggal, előnyösen higannyal tartjuk érintkezésben. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy főzőlúg gyanánt oly nátronlúgot használunk, mely literenként körülbelől 60 g. Na20-t tartalmaz.
