75020. lajstromszámú szabadalom • Gép töltények megtöltésére

— 2 — részének fölülnézete és a 13. ábra ezen berendezés egy részlete. A 14. ábra a munkaasztal hátsó végét és a magasság­osztályozóberendezést fölülnézetben tün­teti föl; a 15. ábra a 14. ábra I—K vonala szerinti metszet és a 16. ábra a 14. ábra L—M vonala szerinti metszet. A 17. ábra egy sor hüvelyhozzá vezetésének beszün­tetésére szolgáló dugót és az ehhez Való kihúzókampót tünteti föl. Az alábbiakban a gép és részeinek elren­dezése a töltények töltésénél való műkö­dési móddal egyidejűleg van leírva. A gép, hasonlóan a törzsszabadalom szerinti géphez, az (1) állványzaton (1. és 2. ábra) nyugvó helytálló (2) asztallal bír, melyen a berendezések főrészei vannak elhelyezve, míg az asztal alatt előnyösen a hajtórészek alkalmaztatnak. A (2) asztal a (3) támaszok segélyével két önműködő, ferdén állított nyitott (177) hüvelybeve­zetődobot tart, melyek ismert berendezés­sel vannak ellátva, hogy folytonosan, ön­működően két-két munkadarabot vezes­senek egy-egy csatornába. A töltényhüve­lyek megfelelő mennyiségekben, kézzel, a két bevezetődobba öntetnek és a dobokból egyidejűleg négy-négy hüvely, kellő hely­zetben, azaz a fenékkel lefelé, négy (178) szállítóspirálisba kerül, mely utóbbiak egy­­egy (179) beesési tokba torkolnak. Ezek a tokok a (180) lengő emeltyűről (3. ábra) ide- és odamozgatott (181) rúd segélyével vannak egymással összekötve és a (182) hüvelyelosztósinen vannak vezetve, mely a töltényhüvelyek befogadására, a töltendő hüvelyek számának megfelelő (183) fura­tokkal van ellátva. A beesési tokok oly módon vannak elrendezve, hogy minden menetnél a (182) elosztósin három-három furatának egy-egy hüvelyt adnak át. (A föl­tüntetett kiviteli alaknál a (182) sin tíz (183) furattal van ellátva, melyek közül kettőt-kettőt a szélső (179) tokok és hár­­mat-hármat a két belső tok táplál hüve­lyekkel.) Mindegyik 1(179) beesési tokon, <185)-nél, egy (184) szállítóemeltyű van csuklósán megerősítve, melynek fölső kar­jában a (186) rúgó hatása alatt álló (187) tartópecek és az utóbbi alatt a (188) rúgó van ágyazva, mely a (179) tok külső falá­hoz támaszkodik és a (184) emeltyű alsó karján levő (189) futógörgőt állandó érint­kezésben igyekszik tartani a (182) elosztó­­sinen megerősített (190) kapcsolóléc hul­lámos szélével. Az alsó emeltyűkaron a (189) futógörgő fölött >a (191) zárópecek van megerősítve. A (179) beesési toknak a i(182) elosztósin hosszában való ide- és oda­­járasánál a (180) emeltyű annyiszor kilen­­díttetik, mint ahányszor a futógörgő a (190) kapcsolóléc egy hullámjára föl- vagy lefut, mimellett a (187) tartópecek és a (191) zárópecek a tok (192), illetve (193) áttörésein át fölváltva a toknak a töltény­hüvelyeket befogadó nyílásába be-, illetve abból kilépnek. A (178) rúgó spirálisból a (179) beesési tokba csúszó töltényhüvely a (191) zárópeoekre esik, mely ebben a pil­lanatban a hüvely pályájában fekszik. A beesési tok továbbhaladásánál a (191) záró­pecek ezt a töltényhüvelyt szabaddá teszi és a rugalmas (187) tartópecek, mely elől a hüvelyalaknak megfelelő homorú kivá­gással bír, a következő hüvelyt a (179) beesési tokban fogva tartja úgy, hogy ez a hüvely és vele együtt az ugyanazon (178) szállítóspirálisban mögötte levő összes hüvelyek az utánacsúszásban megakadá­lyoztatnak. A (191) zárópecek által sza­baddá tett töltényhüvely a (194) pecekre esik, mely az elosztósin (183) furatába nyúlik, illetve a furatot alul elzárja. A (194) peckek az egyidejűleg megtöltendő tölté­nyek számának megfelelő számban a (195) rúdra vannak erősítve, melynek két vége a (182) elosztósin megfelelő furataiba nyúló (196) vezetőcsapokkal (3. és 6. ábra) van ellátva, melyeknek a (182) sinen rendesen túlnyúló vége egy-egy (197) rúgótokkal van összekötve, mely rúgótokok (198) rúgó ja az illető (196) vezetőcsapot körülveszi és nagyobb részén a (182) elosztó­­sinnek a csap részére való furata ki­­szélesítésében van agyazva. Abban a pillanatban, amelyben a (182) eloszto­­sín összes (183) hüvelyfölvevő fura­tai töltényhüvelyekkel vannak ellátva, a NVOl

Next

/
Oldalképek
Tartalom